Nyomozásokat hátráltattak

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát kérte Papcsák Ferenc kormánybiztos három kiemelt jelentőségű, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok hivatali ideje alatt kötött szerződés, valamint az előző ciklusban elrendelt egyes nyomozások hátráltatása ügyében.

A Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok közvetlen érintettsége, valamint az ügyekben keletkezett szigorúan titkos kormányhatározatok indokolták, hogy a sanghaji világkiállítással összefüggő, már zajló vizsgálat mellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tekintse át a sukorói kaszinóberuházás koncesszióját, az Omninvest Kft. és az állam közötti szerződéseket, illetve a Moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanának értékesítési dokumentumait – közölte Papcsák Ferenc kormánybiztos. „Ezen ügyekben kivétel nélkül érintett a két korábbi kabinet, amely tárgyalt és közvetlenül döntött a megállapodásokról, és az is ismert, hogy az állammal többmilliárdos értékben szerződéses kapcsolatba került cégek szinte mindegyike offshore hátterű. Több ízben Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon személyes részvételével történt meg a kapcsolatfelvétel, a tárgyalásokat is e körben folytatták le az amerikai, izraeli, kínai vagy orosz üzleti partnerekkel. Az ügyekben felvetődött gyanús döntések leginkább a legmagasabb titkosítási fokozattal ellátott iratokban rögzítették” – érvelt a Kehi-vizsgálat kezdeményezése mellett a politikus.
Papcsák bejelentette: a hivatal vizsgálatát kéri, mert az egyes, az előző ciklusban indult, a hatáskörébe is tartozó büntetőeljárásokban a nyomozó hatóságok ismételt kérésük ellenére is csak rendkívül hiányos adatokat kaptak az állami szervektől. Meghatározó információkat tartottak vissza, és a nyomozás hátráltatása nemcsak a közvetlenül a volt kormányokat érintő ügyekben állapítható meg, hanem általánosan jellemző az állami vagyonnal összefüggő, folyamatban lévő eljárásokra. Példaként a Magyar Posta székházügyletét és a kormányzati negyed tervezése során felbukkant gyanús döntéseket említette. „Véleményem szerint a vitatott döntések közvetlen kormányzati ráhatással születtek, ahogyan Sukoró ügyében az akkori kormányfő és gazdasági minisztere személyesen vállalt szerepet a tranzakciókban” – jelezte Papcsák.
Ismert: a postapalota eladása és az új székház bérlése kapcsán a BRFK tavaly november óta nyomoz hűtlen kezelés alapos gyanújával Balsai István (Fidesz) feljelentése alapján, amelyben a politikus azt vélelmezte: az ügylet milliárdos kárt okozott az államnak. A cég „költségtakarékosságra” hivatkozva mélyen áron alul, négymilliárd forintért adta el a patinás Krisztina körúti ingatlant, és azóta havi 400 ezer euróért, mintegy százmillió forintért bérel irodákat. Mivel a szerződés legalább tíz évre szól, a cég 12 milliárdot fizet ki bérleti díjra.
A kormányzati negyed ügyében a Fővárosi Főügyészség 2008 decemberében azután rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, hogy az Állami Számvevőszék több szabálytalanságot tárt fel a beruházás előkészületeinél. Megállapították: a negyed építésével megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóság hárommilliárdot adott a tervdokumentáció elkészítésére, amit szakértők utóbb használhatatlannak találtak. A Gyurcsány Ferenc exkormányfő ötlete nyomán 2006-ban megkezdett, 2008 januárjában pedig váratlanul leállított beruházás mintegy tizenkétmilliárdot emésztett fel. Ebből 8,5 milliárdba került a Nyugati pályaudvarnál megvett ingatlan, a többi pénzt pedig a tanácsadók és ügyvédek, illetve a tervpályázaton győztes cégek kifizetésére költötték el.
Az MSZP erre azt állította: a Fidesz vádaskodik, és „bemocskolja tisztességes emberek nevét”.