Nyomozásokat hátráltattak

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát kérte Papcsák Ferenc kormánybiztos három kiemelt jelentőségű, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok hivatali ideje alatt kötött szerződés, valamint az előző ciklusban elrendelt egyes nyomozások hátráltatása ügyében.

Tízmilliárdos kár.
A tényleges, 15-20 milliárd forint helyett mindössze 3,5 milliárd forintért adta el a Göncz Kinga vezette Külügyminisztérium a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanját. Az ügyre még tavaly szeptemberben az Állami Számvevőszék hívta fel a figyelmet. Azóta az Országgyűlés külügyi bizottságának egyik kedvenc témájává váló ügyletről kiderült, hogy az értékbecslés során az épület 17 027 négyzetméteres teljes területe helyett csak ötezer négyzetmétert vettek figyelembe, azt minősítették hasznos területnek. Így fordulhatott elő, hogy a vételár alapján a vevő, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air mindössze 205 555 forint/négyzetméteres áron jutott az ingatlanhoz. Az ügylettel kapcsolatban a magyar titkosszolgálat is megállapította, hogy súlyos hiányosságok történtek, ráadásul a Diamond Air jó áron adta tovább az egykor magyar kézen lévő ingatlant. Külön problémát jelent, hogy a Diamond Air már 2008 márciusában átutalta a vételárat, az eladásról szóló pályázatot viszont csak az év júliusában írták ki, hogy ősszel – a már átutalt összegnek megfelelő ellenérték befizetésével – ezt a cégét hirdessék ki győztesként. (MN)

A befektetőnek kedveztek.
A külföldi működő tőkét akarta hazánkba csábítani a Gyurcsány–Bajnai-kormány, vagy magánérdekek szolgálatába állították a magyar közigazgatás szervezetét? A sukorói kaszinóberuházás előkészítését vizsgáló számvevőszéki jelentés szerint a földcsere során a magyar nemzeti érdekeket képviselni hivatott állami vagyonkezelő rendre az izraeli befektetőnek kedvezett. Az állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén fekvő ingatlanok Pilis, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra való cseréjéről 2008. július 30-án határozott a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki a területen játékkaszinó alapítására és működtetésére. A beruházás magas szintű politikai támogatással indult: 2008. május 26-án a Parlamentben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök s még nemzeti fejlesztési miniszterként Bajnai Gordon találkozott a King’s City megvalósítását tervező izraeli befektetők képviselőivel. A két politikus utóbb tagadta, hogy jogtalan előnyt biztosítottak az üzletembereknek. Az ingatlanok cseréje miatt a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta nyomoz ismeretlen tettes ellen. (J. Gy.)

A királyi vakcinagyártó.
Másfél évtizede jut rendszeresen állami oltóanyag-megrendeléshez az Omninvest Kft. A cég akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor minden törekvésnek ellenállva senki sem volt hajlandó elárulni, valójában kinek az érdekeltségébe tartozik a rendre sokmilliárdos állami megrendeléshez jutó vakcinagyártó. Az Omninvest többségi tulajdonosa eddig egy offshore jellegű, ismeretlen hátterű ciprusi társaság, a Sumpter Ltd. volt. A következő botrányt az okozta, hogy az előző kormány idején titkosították az állam és az Omninvest Kft. közti, az új influenza elleni négy- plusz kétmillió adag oltóanyag beszerzésére vonatkozó szerződést. A dokumentumot végül újságírói és ombudsmani nyomásra a közvélemény is megismerhette. Ezután derült ki: drágábban veszi a kormány a szezonális influenza elleni oltóanyagot az Omninvesttől, mint amennyiért a cég a nagykereskedőknek adja. Így a megrendelt 1,3 millió adag, térítésmentesen beadható vakcináért mintegy 140 millióval többet fizet az állam. Miután a gyártó a H1N1 elleni oltóanyagot köteles volt ugyanazon az áron szállítani az államnak, mint a szezonális influenza elleni szert, így a megrendelt négymillió új influenza elleni vakcinán további több mint 400 millió az árkülönbözet. (Z. N.)

A Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok közvetlen érintettsége, valamint az ügyekben keletkezett szigorúan titkos kormányhatározatok indokolták, hogy a sanghaji világkiállítással összefüggő, már zajló vizsgálat mellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tekintse át a sukorói kaszinóberuházás koncesszióját, az Omninvest Kft. és az állam közötti szerződéseket, illetve a Moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanának értékesítési dokumentumait – közölte Papcsák Ferenc kormánybiztos. „Ezen ügyekben kivétel nélkül érintett a két korábbi kabinet, amely tárgyalt és közvetlenül döntött a megállapodásokról, és az is ismert, hogy az állammal többmilliárdos értékben szerződéses kapcsolatba került cégek szinte mindegyike offshore hátterű. Több ízben Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon személyes részvételével történt meg a kapcsolatfelvétel, a tárgyalásokat is e körben folytatták le az amerikai, izraeli, kínai vagy orosz üzleti partnerekkel. Az ügyekben felvetődött gyanús döntések leginkább a legmagasabb titkosítási fokozattal ellátott iratokban rögzítették” – érvelt a Kehi-vizsgálat kezdeményezése mellett a politikus.
Papcsák bejelentette: a hivatal vizsgálatát kéri, mert az egyes, az előző ciklusban indult, a hatáskörébe is tartozó büntetőeljárásokban a nyomozó hatóságok ismételt kérésük ellenére is csak rendkívül hiányos adatokat kaptak az állami szervektől. Meghatározó információkat tartottak vissza, és a nyomozás hátráltatása nemcsak a közvetlenül a volt kormányokat érintő ügyekben állapítható meg, hanem általánosan jellemző az állami vagyonnal összefüggő, folyamatban lévő eljárásokra. Példaként a Magyar Posta székházügyletét és a kormányzati negyed tervezése során felbukkant gyanús döntéseket említette. „Véleményem szerint a vitatott döntések közvetlen kormányzati ráhatással születtek, ahogyan Sukoró ügyében az akkori kormányfő és gazdasági minisztere személyesen vállalt szerepet a tranzakciókban” – jelezte Papcsák.
Ismert: a postapalota eladása és az új székház bérlése kapcsán a BRFK tavaly november óta nyomoz hűtlen kezelés alapos gyanújával Balsai István (Fidesz) feljelentése alapján, amelyben a politikus azt vélelmezte: az ügylet milliárdos kárt okozott az államnak. A cég „költségtakarékosságra” hivatkozva mélyen áron alul, négymilliárd forintért adta el a patinás Krisztina körúti ingatlant, és azóta havi 400 ezer euróért, mintegy százmillió forintért bérel irodákat. Mivel a szerződés legalább tíz évre szól, a cég 12 milliárdot fizet ki bérleti díjra.
A kormányzati negyed ügyében a Fővárosi Főügyészség 2008 decemberében azután rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, hogy az Állami Számvevőszék több szabálytalanságot tárt fel a beruházás előkészületeinél. Megállapították: a negyed építésével megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóság hárommilliárdot adott a tervdokumentáció elkészítésére, amit szakértők utóbb használhatatlannak találtak. A Gyurcsány Ferenc exkormányfő ötlete nyomán 2006-ban megkezdett, 2008 januárjában pedig váratlanul leállított beruházás mintegy tizenkétmilliárdot emésztett fel. Ebből 8,5 milliárdba került a Nyugati pályaudvarnál megvett ingatlan, a többi pénzt pedig a tanácsadók és ügyvédek, illetve a tervpályázaton győztes cégek kifizetésére költötték el.
Az MSZP erre azt állította: a Fidesz vádaskodik, és „bemocskolja tisztességes emberek nevét”.