Nyulak, emberek és egyéb állatfajták

Köztudott Mesterházy Attiláról, hogy az MSZP-ben nem a vitakészsége, inkább vágyott imázsértéke miatt választották elnökké. Még ehhez képest is figyelemre méltó: a parlamentben úgy hivatkozott a HVG aktuális címlapjára, hogy nem tudta, mi van rajta. A puskát cipelő nyulat nézte pumának, s ebből állította elő metsző kormánykritikájának alapanyagát. Túllépve a frakcióvezető zoológiai ismereteinek szakadéknyi hézagain, vegyük közelebbről szemügyre az inkriminált karikatúrát. A hetilap üzenete mélyen elgondolkodtató. Egybevág az MSZP és a balliberális hátsó udvar mondandójának fő csapásirányával. Eszerint mi vagyunk a nyúl, aki viszi a puskát, amikor a Nemzetközi Valutaalappal szemben sarkos álláspontot fogalmazunk meg. Vagyis beleszólunk a nagyok dolgába, holott arra hivatott vadászati szervek előjoga lenne a fegyverhasználat. S hogy kik ezek a nagyok és fővadászok? Hát természetesen az IMF és a nemzetközi pénzügyi lobbik. Másodlagos jelentésként érthetjük úgy is az ábrás példabeszédet, hogy a nyolc évig hatalmon bukdácsolók lennének kompetensek továbbra is a lőfegyver rendeltetésszerű igénybevételére.
Mi ebben a szemléletben a lesújtó? A mérhetetlen szolgalelkűség. Hogy a szektás-sznob álbaloldal szerint a magyar állam pénz- és gazdasági ügyeiben a demokratikusan megválasztott kormány sokkal kevésbé lehet kompetens, mint az internacionális mamutszervezet delegációja. Hogy nekünk az önjelölt elit szerint helyeselnünk kellene mindent, amit előírnak számunkra azok, akik a balliberális kurzus által gondosan előkészített államcsődtől kétségtelenül megmentették az országot. Akik sok milliárd eurós kölcsönükkel kisegítették azt a műbaloldali kabinetet, amely képtelen volt az ország kormányzására, és dorbézolásával ötvenről nyolcvan százalékra tornázta fel az állam GDP-arányos eladósodottságát. Nem ezt hívja úgy a büntetőjog, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, mérleghamisítás, hűtlen kezelés és államcsődbűntett?
Vajon mert-e a hetilap hasonló címlapot közölni az utóbbi nyolc év financiális ámokfutása, féktelen dőzsölése idején? Hát persze, hogy nem. A Gyurcsány–Bajnai-érában nem ragadtatták volna magukat ilyen felségsértésre. Így viszont nyíltan a nemzeti önrendelkezés feltétel nélküli feladása, az IMF mindenhatósága mellett foglaltak állást – az MSZP-hez idomulva. Ha a valutaalap bankár-érdekvédelmi szervezetként működik, a HVG a nemzetközi pénzügyi szervezetek pozícióvédő közlönyének címére aspirálhatna.
Be kell látnunk azonban, egy fokkal kíméletesebb volt állathasonlatok tekintetében a lap, mint mások a neolib oldalról. Keményebben fogalmazott Kóka János, aki gazdasági miniszterként kijelentette: nem a békákat szokták megkérdezni a mocsár lecsapolásáról. Filló Pál volt MSZP-s képviselő egyenesen patkányokkal rokonította a népet, amikor Őszödön a kormányzati megszorító bánásmód ellen érvelt a hírhedt frakcióülésen 2006 májusában. Úgy vélte, a sarokba szorított patkány is csak akkor támad, ha nincs más kiút számára. A lakosságnak is kellene csinálni egy kis lyukat a falon, hogy ki tudjon azon slisszolni. A fő neolib idol, Gyurcsány pedig 2006 tavaszán úgy fenyegette meg a másként gondolkodókat: „Mit csinálnak a kóbor kutyákkal? Be kell fogni őket, és telepre kell őket vinni.” Tapasztaltuk: a kóboreb-befogási, -verési és -kilövési hadművelet még az év őszén beindult, és folytatódott négy éven keresztül. Zajlott a mocsárlecsapolás is, és lyukakat sem igen hagytak a falban. Az emberek viszont kinyilvánították idén áprilisban: nem szeretik, ha madárnak vagy más állatnak nézik őket. Egy sajtóorgánumnak sem ártana odafigyelnie a nép ez irányú érzékenységeire, ha piaci alapon működik. Ha egy ország nem viselkedik szervilisen a nemzetközi pénzügyi lobbihálózattal, az minden, csak nem gyáva, mint a nyúl.