Párizst bírálják a romakérdés miatt

Felbőszítette a francia kormánypártot az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD), amiért annak tagjai azzal vádolták Párizst, hogy nem hajlandó fellépni a faj- és idegengyűlölő cselekmények kiújulása ellen. Közben dúl az erdélyi magyar belvita a CERD előtt képviselt álláspontok miatt.

Nicolas Sarkozy államfő romákkal kapcsolatos kijelentéseit is bírálták a Genfben ülésező bizottság tagjai, valamint sérelmezték azt a tervet, amely szerint egyes külföldi származású bűnözők elveszíthetik francia állampolgárságukat. Franciaországban április vége óta több mint negyven törvénytelen cigány telepet számoltak fel, miután a hatóságok ezzel a módszerrel igyekeznek megfékezni a bűnözést. Mintegy tizenötezer balkáni roma tartózkodik Franciaországban, jó részük bűnözésből él. Az MTI által idézett Christian Vanneste, a jobboldali Népi Mozgalom Uniója képviselője szerint a bizottságban képviselt egyik ország sem éppen a valódi demokrácia és a kisebbségi jogok tisztelőjének mintaképe. „Algéria, Oroszország, Pakisztán, Törökország, a romákkal rosszul bánó Románia… csak meg kell nézni, milyen állapotban vannak az itteni cigányok, amikor megérkeznek hozzánk” – így Vanneste.
Románia egyébként néhány nappal ezelőtt került az ENSZ-bizottság napirendjére. Bár a kisebbségek helyzetéről csak később közöl jelentést a CERD, a romakérdés iránt Bukarest esetében is nagy volt az érdeklődés. A bizottság ugyanakkor meglepve vehette tudomásul: az erdélyi magyarok helyzetével kapcsolatban az érintettek két, egymástól különböző álláspontot ismertettek. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csütörtöki közleményében nagyra értékelte a genfi ülésén ismertetett „árnyékjelentés” elkészítésében részt vevő civil partnerszervezetek vezetőinek munkáját, de nehezményezte, hogy a román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai bagatellizálni próbálták a felvetett kérdéseket, s a kormányzati hűség kedvéért felrúgtak egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot. Az EMNT szerint a konszenzus kialakítása az erdélyi magyarok ügyének külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható. Asztalos Csaba, a bukaresti diszkriminációellenes tanács elnöke – aki a romániai küldöttséget vezette – „szakmai szempontból gyenge anyagnak” nevezte a civil szervezetek által összeállított jelentést. A hivatalos delegáció tagjai érdemeként emelte ki viszont, hogy az ENSZ ajánlásában megfogalmazta: Romániának el kell fogadnia a kisebbségi, illetve a tanügyi törvényt.