Többen is hangsúlyozták a felsőoktatásban dolgozók közül a pécsi egyetemen halálos áldozatot követelő lövöldözés után, hogy mihamarabb át kell alakítani a felvételi rendszert, hiszen a jelenlegi eljárás szerint a szóbeli vizsgáztatás nélkül „arctalanná” válnak, váltak az intézmények. Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár közelmúltban napvilágot látott elképzelése, miszerint egyes, elsősorban humán szakokon újra bevezethetik a szóbeliztetést, részben egybevág a pécsiek elgondolásával.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar szeptember közepétől hivatalba lépő új vezetője, Miseta Attila elmondta, az SZDSZ-es volt oktatási miniszter, Magyar Bálint nevéhez köthető a szóbeli vizsgát megszüntető felvételi rendszer. Ez a döntés ellentétes az orvos szakma alapelveivel, hiszen egy doktornak jó kommunikációs képességgel kell rendelkeznie a páciensével és kollégáival a gyógyítás érdekében. Mint mondja, az orvosláshoz jó stressztűrő képességre is szükség van, a diák nem eshet kétségbe elrontott vizsga miatt, hiszen akkor később orvosként akár egy utcán összeeső ember mellől is elfuthatna…
Miseta professzor a pécsi karon történt tragédia kapcsán megjegyzi: a személyes beszélgetések és vizsgáztatások során bizonyos magatartásbeli anomáliákat ki lehet szűrni.
– Ez természetesen nem jelent garanciát, ám ha csupán egy súlyos magatartászavaros jelentkezőt kiszűrhetünk így, akkor már érdemes volt szóbeliztetni. A jelenlegi, még hivatalban lévő dékáni vezetés még a gyilkosság előtt – hangsúlyozottan pedig a lövöldözés után – kezdeményezte a szóbeli vizsgáztatás visszaállítását az akkori oktatási kormányzatnál, akkor viszont nem volt erre fogadókészség – mondta a professzor.
Az egyetem ugyanakkor a nyár folyamán saját berkein belül a felvételi mellé alkalmassági vizsgát is bevezetett, s így már egy személyes találkozó során is megismerhetik a leendő hallgatóikat az oktatók.
Az intézményben történt lövöldözés híre eljutott a világ minden tájára, éppen ezért Pécsett tartottak attól, hogy ez rendkívüli mértékben visszaveti majd a külföldről jelentkező diákok számát, holott az Általános Orvostudományi Kar egyik legjelentősebb bevételét hozták a jól fizető, leginkább Észak-Európából, Ázsiából és az Arab-félszigetről érkező hallgatók. Ezzel kapcsolatban a leendő dékán elmondta, a tragédia ellenére továbbra is népszerű maradt a fakultás: mind a német, mind az angol nyelvű szakokon többszörös a túljelentkezés, s az adataik azt mutatják, az előző évhez képest is több külföldi hallgató választotta a kart.
A professzor szerint azért is lényeges ezen diákok jelenléte, mert a felsőoktatás finanszírozási struktúrája oly mértékben megrogyott az előző szocialista–liberális kormány regnálása alatt, hogy kénytelenek voltak minél több nem hazánkból érkező hallgatót oktatni, így ma már a 2500 fős hallgatói létszám felét a külhoniak teszik ki.
– Az oktatási portfóliónk bővülése miatt most több magasan kvalifikált kollégánkat kell nélkülöznünk, bár igaz az is, hogy a fiatal generációnak is lehetőséget kell adni. Egy új vezető – többek között – arról ismerszik meg igazán, ha kineveli utódjait, s át tudja adni a stafétát. Minden, a törvények által adott lehetőséget szeretnék megragadni annak érdekében, hogy azokat a nyugdíjazott professzorokat, akik tudnak és akarnak dolgozni, a jövőben újra, fokozott mértékben bevonjuk a karon zajló munkába – emelte ki Miseta professzor.
A dékáni terveiről szólva elmondta még a szakmai munka, az oktatás körülményeinek javítása, a futó és évek óta húzódó 12 milliárdos klinikai fejlesztési projekt felgyorsítása mellett egy hallgatói szolgáltatói központ kialakítását is célul tűzte ki. Ez utóbbiban például utazási iroda, bank vagy egy kisebb könyvtár is helyet kaphatna.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
