Ramocsaházán virágzik az uzsora

Jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt eljárást indított a rendőrség egy 55 éves ramocsaházai roma asszony ellen, 32 éves menyét pedig önbíráskodás miatt előállították – tájékoztatott Fülöp Gergely rendőrségi szóvivő. A két nő tizenötezer forintos tartozás fejében húszezret vett el Horváth Barbarától, s mikor követelésükre, hogy még harmincezret fizessen, nemet mondott, anyósát megrángatták, őt magát pedig azzal fenyegették, hogy rágyújtják a házat.

Ramocsaháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye csücskében fekszik a záhonyi és a baktalórántházi út között félúton. Ránézésre takaros falu, a foglalkoztatás azonban a kelet-magyarországi kisfalvak szokásos képét mutatja. A hivatalos munkanélküliségi ráta közel 16 százalék, ám a valós szám ennek kétszerese lehet. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, mellette jelentős még a háromszáz embernek munkát adó Ricosta helyi üzeme. A cigány lakosság aránya magas – az 1567 választóból 107 vallja magát romának, de Tóth István önkormányzati gondnok szerint számuk jócskán meghaladja a kétszázat –, nekik állandó munkájuk többnyire nincs. Az önkormányzat egyszerre néhány tucat közhasznú munkást tud foglalkozatni, emellett még idénymunkát kaphatnak a brokkolival, káposztával, karfiollal meg almával foglalkozó helyi gazdáktól, feltéve, ha van elegendő termés. – Idén a természeti csapások miatt kevés a munka a földeken, így jobbára a segélyből próbálnak megélni a romák – foglalja össze a település helyzetét Molnár Tibor jegyző. A gazdasággal ellentétben az uzsora töretlenül virágzik Ramocsaházán. Több család is szakosodott erre a kétes, ám jövedelmező üzletre, aminek egyik legfőbb oka, hogy már igen csekély öszszeggel – akár ötvenezer forinttal is – el lehet kezdeni. Az a módi, hogy segélyfizetés után két héttel ötvenszázalékos kamatra kölcsönöznek pénzt – ez nem éves kamat, hanem azt jelenti, hogy két hét múlva, amikor megjön az „ügyfél” segélye, tízezer forint helyett tizenötezret kell megadnia. Segélyfizetés előtt két héttel viszont már száz százalék a tarifa, vagyis két hét alatt tízezer forint után tízezer tiszta hasznot kaszál az uzsorás. A zugtőkések igen előrelátók, segélyfizetéskor már várják az áldozatot, és fenyegetéssel, erőszakkal is elveszik tőle a pénzt. Ez történt Jóni Oszkár feleségével és menyével, Horváth Barbarával is májusban.
– Mentünk az utcán, amikor odajöttek hozzánk, és követelték a pénzt. Húszezret odaadtam, de nem elégedtek meg vele, még harmincat követeltek. Anyósomat megrángatták, engem meg a házunk felgyújtásával fenyegettek – mondja a fiatalasszony, hozzáfűzve, hogy a fenyegetés miatti félelmében fordult a rendőrséghez. Elismeri, nem első esetben vett fel pénzt a két „pénzintézeti tevékenységet” folytató nőtől, hiszen ők is úgy élnek, mint a legtöbb ramocsaházai cigány család. A fiatalasszonynak nincs munkája, a nagy családból csak az apósa dolgozik, az önkormányzatnál. Van két kicsi gyermeke, férje pedig előzetes letartóztatásban várja, mire fordul a sorsa. – Bajba került a fiam, mert megbántották, most meg azzal gyanúsítják, hogy felbujtóként bűnös emberölésben – mondja Jóni Oszkár.
– Az uzsorázás „kultúrává” vált a cigányság körében, nem nagyon tudunk mit tenni ellene, bár próbálkozunk – állítja a település jegyzője. Molnár Tibor kifejti: megteszik például, hogy más időpontban adják oda a segélyesnek a pénzt, nem a hivatalos kifizetéskor, hogy ne vegyék el tőle, de ez sem sokat ér. – Ezek után nem csoda, hogy a bajba jutott adós nem szívesen vállalja a feljelentéssel járó procedúrát. Nemcsak attól félnek, hogy az uzsorások bántalmazzák őket, de attól is, hogy legközelebb nem kapnak pénzt még uzsorakamatra sem, így nem lesz miből ennivalót venni – magyarázza a jegyző. Hozzáfűzi: talán az segítene, ha a rendőrség vállalná a bejelentő védelmét, ám erre nem nagyon van példa. Az önkormányzat próbál segíteni, a gyermekeknek szánt ingyenes közétkeztetésben kiosztott ételt a roma gyerekek hazavihetik, télen meg fél áron és halasztott fizetéssel kapnak tűzifát. – Ezzel a falopásoknak is igyekszünk elejét venni, nem mindig sikeresen, sok esetben még így is eljárást kell indítani – osztja meg lapunkkal gondjait Molnár Tibor.
Nemcsak az önkormányzat, de a református egyház is igyekszik javítani a cigányok helyzetén roma pasztorációval. – Jómagam, egy segédlelkész és egy diakónus is foglalkozik a cigányok gondjaival – mondja Gaál Sándor lelkész. – Hétfő kivételével mindennap foglalkozunk a gyermekekkel, 10-15 fiú rendszeresen jár bibliaórára, utána focizunk. A diakónus rendszeresen járja a családokat, próbálunk minden oldalról hatni. Haladni csak apró lépésekben tudunk, de minden eredményt megbecsülünk, semmiképpen nem adjuk fel – hangsúlyozza a lelkész.