Július 9-én fogadta el a parlament, augusztus elsején lépett hatályba a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása. Ennek értelmében régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeumok, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet. Ez így volt 2007-ig is, amikor a szocialista kormányzat létrehozta a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot, amely a nagyberuházásokat megelőző feltárások feladatát kapta meg, a területileg illetékes múzeumok rovására. A KÖSZ a tiltakozó régészek szerint az autópálya-lobbi érdekében született meg, míg a KÖSZ létrehozásának szükségességét többek között azzal indokolta a Gyurcsány-kormány, hogy a megyei múzeumok nem a régészeti leletanyag megőrzésére, tárolására fordítják a megelőző feltárásokból befolyó pénzösszeget, hanem azzal pótolják ki a csökkenő költségvetésüket. Utóbbi vád nem igazolódott be, egy ilyen dokumentált eset sem történt – derült ki tegnap a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kulturális helyettes államtitkára, Kálnoki-Gyöngyössy Márton sajtótájékoztatóján, amelynek témája az örökség védelméről szóló törvény módosítása volt.
Mint tegnap elhangzott, 2007 áprilisáig tilos volt a megyei múzeumoknak a beruházók pénzéből raktárbázist építeni, ez a tiltás az akkor létrejövő KÖSZ-re már nem vonatkozott. A KÖSZ ennek ellenére vidéken csak bérelt raktárakat a több millió régészeti leletanyag tárolására, hogy milyen áron, azt a helyettes államtitkár nem részletezte. (Miközben az elmúlt években mintegy tíz megyei múzeum komolyan fejlesztette a régészeti raktárbázisát, mégpedig megyei önkormányzati forrásból.) Megjegyezte, egy pénzügyminiszteri rendelet miatt a KÖSZ közvetlen befizetője is volt az állami költségvetésnek.
Az augusztus elsején hatályba lépett törvénymódosítás nyomán megszűnt a KÖSZ, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások koordinációját az utódszervezet, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) filiáléjaként létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Központ veszi át – amelynek vezetője Hable Tibor régész lett –, míg a KÖSZ által megkezdett ásatások az MNM felügyelete mellett fejeződnek be. Az MNM-hez kerülnek a KÖSZ budapesti bázisa és laborjai, míg a KÖSZ által bérelt raktárakban tárolt leletek átvételére a megyei múzeumokat kérik fel, részletes tájékoztatás után.
A törvénymódosításhoz kapcsolódóan a Nefmi régészeti feltárási rendeletet készít elő, amely várhatólag még e hónap közepén hatályba is lép – jelentette be Kálnoki-Gyöngyössy Márton. A rendelet tíz napra rövidítené a megelőző ásatások engedélyeztetési eljárását – amely jelenleg akár két-három hónapig is eltarthat –, továbbá növelné a feltárások költséghatékonyságát, az örökségvédelem és a beruházók érdekei öszszehangolásával.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a KÖSZ 2009 októberében jelentette be, hogy három év alatt mintegy másfél milliárd forintból – részben uniós pályázati pénzből – kíván régészeti kalandparkot és raktárbázist létrehozni az újbudai Daróci úton, a Magyar Honvédség egykori objektumában, amelyet korábban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács adott a KÖSZ vagyonkezelésbe. Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár tegnap úgy nyilatkozott: a feltárásokból befolyó pénzekből nem fog ez az élménypark megvalósulni. Ám a régészeti kalandpark megvalósításával kapcsolatosan korábban már több pályázatot is kiírtak. Lapunk érdeklődésére a helyettes államtitkár megerősítette: ezeket a pályázatokat is vizsgálja a Nefmi.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
