Rejtélyes iráni merénylet

Mahmúd Ahmadinezsád túlélt egy merényletet, állította több nyugati hírügynökség, miközben Irán hivatalosan tagadta, hogy bármilyen támadást intéztek volna az iráni elnök ellen. Iránban azt gyanítják, hogy egy nem létező ügyet fújnak fel a nyugatiak, a másik oldal szerint viszont az iráni rendszer el akarja hallgatni, hogy milyen súlyos elégedetlenség van az országban.

Castro kérése: Ne legyen atomháború! Fidel Castro volt kubai államfő arra kérte az amerikai elnököt, ne támadja meg Iránt, mert az atomháborúhoz vezetne. Írásában a nukleáris háború kockázatát feszegeti, amelyet az Észak-Koreával a dél-koreai hadihajó elsüllyedése miatt kialakult konfliktus, valamint az iráni atomprogram idézett elő. Véleménye szerint ha Obama végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában foglalt Irán-ellenes szankciókat, elsősorban az iráni tengeri szállítmányok átvizsgálására vonatkozó büntetőintézkedéseket, akkor a cél érdekében bevetett összes észak-amerikai hadihajó elsüllyed majd, hiszen Teherán korábban kijelentette, hogy száz rakétát fog kilőni az Iránt körülzáró amerikai és izraeli hajókra. (MTI)

Vezető hírek között tálalta a merényletkísérletet a CNN és az Euronews is, a PressTV iráni hírtelevízió viszont igen gyorsan közölte az elnöki hivatal nyilatkozatát, amely szerint semmiféle robbantás nem volt. A nyugati portálok a Khabaronline.ir konzervatív beállítottságú iráni oldalra hivatkoztak, amely szerint házilag készített kézigránátot hajítottak az elnök konvoja felé, amikor Ahmadinezsád épp egy stadionba érkezett Hamadán városába, ahol beszédet akart tartani. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió riportere azonban arról beszélt, hogy inkább egy petárda robbanhatott, amelyet a helyszínen tartózkodó újságírók többsége észre sem vett. A beszédet megtartotta, amelyet élőben közvetített a televízió, s abban egy szóval sem említette, hogy életére törtek volna.
Kedden Ahmadinezsád azt mondta, a cionisták meg akarják őt ölni, s korábban is azt gyanította, hogy a NATO támogatja az iráni belső terrorista csoportokat. Ilyennek nevezte az Iráni Népi Mudzsahed (INM) nevű szervezetet, amelynek tagjait állítólag júliusban le is tartóztatták, mielőtt merényleteket hajthattak volna végre, ám a csoport tagadta, hogy ez megtörtént volna, sőt azt mondták, az egészet csak Teherán találta ki, mert így akar indokot találni az Asraf tábor elleni jövendő támadásra. Az INM a jelenlegi iráni teokratikus rend ellen küzd iszlám alapokon, a voltaképpeni iráni baloldal radikális szárnyát képviseli, s jelentős amerikai és brit segítséget kaptak az évtizedek során, miközben eredetileg a sah megdöntését és a nyugati befolyás elleni harcot tűzték zászlajukra. Jelenleg főhadiszállásuk Irakban, az Asraf táborban van, amelyet tavaly január óta az iraki erők védelmeznek, ám előtte az amerikaiak kezében volt, s ma is van amerikai katonai jelenlét a táboron belül. Az INM-et az amerikaiak terrorszervezetnek tartják, ennek ellenére a genfi konvenciók értelmében védett személyeknek nyilvánították tagjait, és nem adják át őket Iránnak. Számos iráni városban máig poszterek láthatók, amelyen az INM merényleteiben meghalt áldozatokra emlékeznek.
Az amerikaiak egy nappal korábban arról beszéltek, hogy 21 különböző szervezetet, céget, társaságot találtak, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak Irán törekvéseivel, így ezekkel szemben határozottan fellépnek. Köztük van a libanoni síita Hezbollah és a Gázai övezetben uralkodó Hamász, de düsseldorfi cégek, egy japán és egy genovai kereskedelmi vállalkozás is. Az amerikai pénzügyminisztérium úgy látja, hogy az Iráni Forradalmi Gárda – Kudsz Erő nevű csoport támogatja világszerte a terrorizmust, így pénzügyi segítséget nyújt a táliboknak Afganisztánban. Washington Japántól is azt kérte, hogy újabb szankciókat vezessenek be Irán ellen. Japán viszont nagy mennyiségben vásárol olajat az iszlám köztársaságtól, amely együttműködést az Egyesült Államok szerint semmi módon nem érintik az elvárt büntetőintézkedések.