Bár alapvetően hasznos az üdülési csekk, jelenlegi formájában a rendszer pazarló – fejtette ki tegnap lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke, aki szerint a rendszert kezelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) működése is meglehetősen drága, hiszen minden csekk után 6-7 százaléknyi összeget számolnak fel költségként. A jelenlegi rendszer ellen szól az is, hogy mára kialakult az üdülési csekkek másodlagos piaca, ami számos visszaélésre ad lehetőséget. Mindezek miatt a kormány őszre olyan javaslatot dolgoz ki, amely lehetővé teszi az áttérést a sokkal olcsóbban működtethető Széchenyi rekreációs kártyára. Jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számításokat végez arra vonatkozóan, hogy az új rendszer bevezetése és a keretösszeg megemelése milyen hatást gyakorol majd a költségvetésre.
Bánki Erik szerint az átállás hozzávetőleg egy évet vesz majd igénybe, így 2012-re megszűnhet az üdülési csekk jelenlegi formája. A gazdaság teljesítményétől függően a szaktárca egy-két év alatt szeretné a jelenlegi 72 500 forintos éves személyenkénti keretet százezer forintra emelni. Amennyiben a gazdasági növekedés idén egy, jövőre pedig a tervezett 3 százalék körül lesz, akkor megvalósítható a tervezett rendszer. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy minimum kétszázezer forint szükséges egy kétkeresős, két-három gyermekes családnak egy belföldi egyhetes nyaraláshoz.
Az elmúlt évek reálkereset-csökkenésének következtében jelenleg a családok kétharmada nem tud nyaralni, jóllehet az fontos lenne a munkaerő és az egészség megőrzése érdekében. Bánki Erik hangsúlyozta, hogy az üdülési összeg megemelésével nemcsak kipihentebbek lehetnek a munkavállalók, de a táppénzköltségek is mérséklődnek majd, ráadásul a komoly gondokkal küszködő hazai turizmus is pluszbevételekhez juthat. A tervek szerint több ezer új munkahely jöhet létre a kedvezményes juttatás összegének megemelésével.
A Széchenyi rekreációs kártya ötletét a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel még márciusban. Az eredeti elképzelések szerint a munkáltató az alkalmazott nettó bérének tíz százalékát egy állami bank által kezelt számlára utalhatná, a dolgozó így névre szóló kártyával fizethetne a turisztikai, üdülési szolgáltatásokért. A munkaadót azzal ösztönöznék a kártya használatára, hogy az üdülési támogatás felét levonhatná a társasági adóból.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség