Schmitt Pál, az együttműködő elnök

Egyikben sem talált alkotmányossági kifogást, ezért az Országgyűlés által korábban elfogadott törvények mindegyikét aláírta – jelentette be Schmitt Pál tegnap a parlamentben, miután részt vett a kormány ülésén. A köztársasági elnök döntése pontot tett többek között arra is, amely szerint a közszférában szeptembertől senki – így a jegybank mindenkori elnöke – sem kereshet többet havi kétmillió forintnál. Az államfő közölte, félévente ellátogat a kabinet tanácskozásaira.

Költségvetési javaslat októberben? A 2011-es büdzséről szóló előterjesztés és a költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó javaslat október 27-én kerül a kabinet asztalára a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésében – derül ki a Magyar Közlöny tegnapi számában közzétett határozatból. Az év végéig terjedő időszak törvényalkotási programjaként meghatározott kormányzati feladatok ütemezése alapján a kabinet összesen 42 javaslat benyújtását tervezi az őszi ülésszakban. Ezekben szerepel többek között a 16 százalékos szja bevezetéséről szóló adócsomag, a nemzeti eszközkezelőről szóló indítvány, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítása, a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők öregséginyugdíj-jogosultságának megteremtésével összefüggő javaslat, a gyes és a gyed újraszabályozása, a gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmának visszaállítása.

Féléves rendszerességgel látogatja majd a kormány üléseit az augusztus 6-án hivatalba lépett Schmitt Pál köztársasági elnök, aki Orbán Viktor kormányfő meghívásának eleget téve vett részt a kabinet tegnapi összejövetelén. Az államfő a találkozó után újságírók előtt úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy csak úgy tudja ellátni integráló feladatát, ha a hatalmi ágazattal, mindenekelőtt a kormánnyal, valamint a parlamenttel és a bíróságokkal egyfajta interaktív kapcsolatot létesítve tesz eleget elnöki feladatainak. A köztársasági elnök arról is beszámolt, hogy néhány miniszterrel szorosabb együttműködésre törekszik majd, így Martonyi János külügyminiszterrel mindig egyeztetni fog külföldi útjai előtt, míg Réthelyi Miklóssal, a nemzeti erőforrás miniszterrel a magyar nyelv védelme, a fiatalok mozgásgazdag életmódja, valamint az élethosszig tartó tanulás kérdésében találkozik majd rendszeresen. Szoros kapcsolatot kíván még kialakítani Hende Csaba honvédelmi miniszterrel, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki a határon túli magyarokért felel.
A kormány tegnap döntött arról, hogy két új bizottságot hoz létre: az egyik a társadalmi felzárkózási és cigányügyi, a másik pedig a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság. Előbbi feladata lesz egy hoszszú távú nemzeti stratégia megalkotása, valamint egy rövid távú akcióterv kidolgozása, míg az utóbbi a határon túl élő, illetve a világban szétszóródott magyarságot érintő kormányzati döntéseket koordinálja.
Schmitt Pál tegnap bejelentette azt is, hogy az Országgyűlés által korábban elfogadott törvények mindegyikét aláírta, miután egyikben sem talált alkotmányossági kifogást. Ismeretes, tizenhárom jogszabály várt a múlt hét pénteken hivatalba lépő új köztársasági elnök aláírására, köztük az a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, amely többek között megszünteti a jelzálogalapú devizahitelezést az ingatlanoknál, csökkenti a társasági adót, szeptembertől pedig életbe lépteti a közszféra – közte a Magyar Nemzeti Bank elnökének – kétmillió forintos havi bérplafonját, és különadót vet ki a bankokra. A Fideszben korábban is hangsúlyozták, a jegybankelnök jelenlegi nyolcmilliós fizetésének csökkentése nem személyes ügy.
Schmitt Pál aláírta azt a törvényt is, amely alapján a szakminiszter egyedi döntése alapján kirendelhetők lesznek katasztrófavédelmi feladatok ellátására a honvédség tényleges állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben részt vevő, ösztöndíjas hallgatók és a katonai szakképzésben részt vevő, tényleges állományú hallgatók. Szintén életbe lépnek egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításai, amelyek többek között moratóriumot rendelnek el a gyógyszertárak alapítására, de a a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás értelmében a következő fűtési szezon végéig kilakoltatási moratórium védi a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket is.
– Ilyet egyetlen elődje sem mert megtenni, mert ezzel a lépéssel kétségessé tette volna az intézmény kormánytól való függetlenségét. Azonban úgy tűnik, ez az emberek emberét nem érdekli, csak a kötelesség, amivel Orbán Viktornak tartozik – reagált Simon Gábor (MSZP) tegnapi közleményében Schmitt kormányülésen való részvételéről. Az ellenzéki párt közjogi kabinetjének tagja szerint a köztársasági elnök lépése azt bizonyítja, „amit Orbán Viktor és Schmitt Pál is hangoztatott, hogy szerintük a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom része és nem annak kontrollja”. Az MSZP emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság már 1991-ben kimondta, az államfőnek semmi köze a végrehajtó hatalomhoz, ezért arra kérték Schmitt Pált, hogy „független személyként képviselje az országot, és ne legyen elfogult egyetlen hatalommal, közösséggel, párttal szemben sem”.