Schmitt Pál: Egyensúly kívánok lenni

– Köztársasági elnökként az egyensúly és nem az ellensúly szerepét kell betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között – mondta tegnapi beiktatásán Schmitt Pál. Az államfő újra megerősítette, hogy – kellő mértéktartással – aktív részese kíván lenni az alkotmányozási folyamatnak.

Szocialista ultimátum. Az MSZP nem ünneplést, hanem tisztességes munkát vár az új köztársasági elnöktől – írták a szocialisták tegnapi közleményükben. Az ellenzéki párt parlamenti frakciója arra szólította fel Schmitt Pált, hogy a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása kapcsán kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Amennyiben Schmitt Pál Orbán Viktor engedelmes eszközeként cselekedve mégis útjára engedi a demokráciaromboló törvényeket, az MSZP maga fordul az Alkotmánybírósághoz – zárul a párt közleménye. Később Kovács László, az MSZP alelnöke is kiadott egy közlemény, amelyben azt írta, Schmitt Páltól sem vár mást, mint elődeitől, vagyis: eredményesen töltse be alkotmányos szerepét, erősítse a nemzet egységét és őrködjön az állam demokratikus működése felett. Volt külügyminiszterként pedig Kovács László arra biztatta az új köztársasági elnököt, hogy igyekezzen minél fontosabb szerepet játszani Magyarország nemzetközi megítélésének javításában. (MTI)

A viharos időjárás miatt az eredetileg tervezett budavári Szent György tér helyett a Sándor-palota belső udvarán került sor tegnap Schmitt Pál köztársasági elnök ünnepélyes beiktatására. Az eseményre meghívott kétszáz vendég között voltak közjogi, egyházi méltóságok, a diplomáciai testületek képviselői, hiányzott viszont az előd, Sólyom László. A pártok közül távol maradt az MSZP és az LMP, ott volt viszont a Jobbik képviselője.
– Minden nemzet időnként újra kell szülessen ahhoz, hogy megmaradjon mint nemzet – idézte Schmitt beszéde elején Wass Albert sorait. Az erdélyi szerző A nemzeti újjászületés gyakorlata című művében azt írta: „Meg kell értsük, hogy külön-külön semmik se vagyunk, aprócska porszemek, amiket elfúj a történelem szele. Csak együtt lehetünk újra nemzet, és nem csupán egy szerteszéledt, hitevesztett, jövendőtlen nép.”
Schmitt Pál különös dolognak nevezte, hogy a budai Vár ősi falai között mondhatja el köztársasági elnöki beszédét, ahonnan új látószög nyílik számára is. – Mától tudom, hogy minden háztető egyaránt fontos, legyen az árvíz sújtotta ház újjáépülő teteje, panelházak egyenes rajzolata, parasztházak nádfedele vagy kunyhók bádogtetői, mert mind-mind magyar sorsokat takarnak – mondta. Az elnöki feladatokról szólva hangsúlyozta: – Nagyra becsült elődeim munkája, egyéniségük, céljaik és stílusuk mind külön-külön és együtt csiszolta az elnökséget olyan intézménnyé, amelyre a magyarok még ma, a bizalmatlanság, a csalódások korában is mély tisztelettel tekintenek. Ők az elnöki szerepből méltóságot formáltak – szögezte le. Majd felidézte az áprilisi választások eredményeként létrejött széles körű felhatalmazást, amely megnyugtató alapot ad számára, és amelyből saját hivatalát is származtatja.
– Köztársasági elnökként a jelenlegi és a majd megszülető alkotmány alapján kell az egyensúly szerepét betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között. Egyensúly, mint mondottam, és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni – hangsúlyozta Schmitt, aki arra is ígéretet tett, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, a nép akaratát tükröző törvényeink és alaptörvényünk lesz. Megerősítette, hogy – kellő mértéktartással – aktív részese kíván lenni az alkotmányozási folyamatnak. – Javasolni fogom, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát, amely a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának közjele – mondta Schmitt Pál, aki szerint a törvények törvénye lehetőséget nyújt a társadalmi megbékélésre és erkölcsi alapértékeink újragondolására.
Schmitt szerint a köztársasági elnöknek hivatalba lépése napján elsősorban nem programot kell hirdetnie, hanem segítő kezet kell nyújtania minden magyarnak az élet általa fontosnak gondolt területein. Ezek között elsőként önazonosságunk legfontosabb zálogát, az anyanyelv ápolását említette. – Aki azt nem ismeri és szereti, az más nyelveket, kultúrákat és népeket sem tud majd megérteni, nehezebben tudja a világban a helyét megtalálni – vélte. Vállalásai között említette a testben és lélekben kitartó nemzet, ezen belül a sport, az életen át tartó tanulás, illetve az oktatás és a tudomány ügyének erősítését. A legfontosabbnak azonban a 15 milliós magyar nemzet szolgálatát tartja.
Schmitt Pál kiemelte, még mindig sokan vannak Magyarországon, akik szerint a nemzeti érzelmek nem vállalhatók. Szerinte ennek egyik oka, hogy az elmúlt esztendők éppen a biztonságérzetet, a közösségbe vetett bizalmat és a győztesnek járó öröm ízét vették el tőlünk. – Az elkövetkező időkben minden eszközzel azért fogok dolgozni, hogy a magyarok büszkék lehessenek hazájukra, hogy visszaállítsuk végre a magyarság jó hírnevét, nemcsak a nagyvilágban, hanem a saját lelkünkben is. El fogjuk érni közösen, hogy mindannyiunk számára felemelő érzés legyen magyarnak lenni – mondta a köztársasági elnök, aki beszéde végén ígéretet tett arra, hogy tudása legjavát adja a következő esztendőkben, minden erejével, tehetségével és jó szándékával igyekszik szolgálni a magyar nemzetet.

Aláírt. Schmitt Pál államfő hivatalba lépésének első napján aláírta a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényt – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke tegnap szintén aláírta és átküldte a köztársasági elnöknek a parlament július 22-i ülésén elfogadott törvényeket. Köztük van a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, illetve a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, amely átalakítja a közszolgálati média rendszerét. (MN)