Sólyom László 2005. augusztus 5-én váltotta Mádl Ferencet a Sándor-palotában: a Magyar Köztársaság harmadik elnöke – aki a Fidesz és az MDF hivatalos jelöltjeként is végig függetlenségét hangoztatta – már elnöki ciklusa elején leszögezte, nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, az általa jelölendő személyekről. Ötéves mandátuma alatt az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnöke több törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, illetve az Ab-nek előzetes normakontrollra. Sólyom a 2006 őszén történt budapesti események kapcsán is megszólalt, az erkölcsi megtisztulást kérve számon az MSZP– SZDSZ-kormányon. 2007-ben viszszautasította Gyurcsány javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést adományozza Horn Gyula volt miniszterelnöknek. A leköszönő államfő ugyanakkor többször illette kritikával a jelenlegi kormánypártokat is: 2007 februárjában a Fidesz országgyűlési képviselőinek kordonbontási akcióját kifogásolta, de ellentét alakult ki a jelölési gyakorlata miatt is. A 2009 tavaszán kirobbant kormányválság miatt Sólyom többször kijelentette, a kérdés legjobb megoldása az előre hozott választás lenne. Legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó akciója volt, amikor 2009. augusztus 21-én nem engedték be északi szomszédunkhoz: a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkező Sólyomtól a belépést. A 2010-es az országgyűlési választások után értelmiségi kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult Sólyom újraválasztásáért, de végül az Országgyűlés 263 szavazattal Schmitt Pált, a kormánypártok jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
