Biszku ellen a Duna TV-nek adott nyilatkozata miatt folytat nyomozást a BRFK a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetése gyanúja miatt. A volt belügyminiszter ugyanis arról beszélt, hogy ’56 után nem voltak koncepciós perek, a bíróságok jogszerű ítéleteket hoztak, amelyekre a politikai vezetésnek, így neki sem volt befolyása. Völgyesi szerint kérdés, hogy tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak tekinthető-e a volt belügyminiszter közlése, utóbbi ugyanis a nemzetközi jog szerint nem büntethető, mert alkotmányos alapjogról van szó. A Civil Jogász Bizottság elnöke megjegyezte ugyanakkor, hogy a június 8-án módosított Btk. alapján elképzelhető, hogy egy olyan bírói gyakorlat alakul ki, amely a nagy nyilvánosság előtt kifejtett véleményeket is szankcionálná, amennyiben azok a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadására vonatkoznak. – Ettől függetlenül Biszku kijelentése, mely szerint neki nem volt beleszólása a bírósági ítélkezési gyakorlatba a megtorlások időszakában, tényállítás, amire lefolytatható a bizonyítási eljárás – fogalmazott Völgyesi Miklós, aki ugyanakkor komolytalannak tartja, hogy a volt belügyminisztert egy vétség miatt idézzék a bíróság elé, amelynek legfelsőbb büntetési tétele három év fogház.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) bírájaként Völgyesi tárgyalta az ’56-os tatai sortűzpert, amelyet végül a strasbourgi emberi jogi bíróság zárt le, és amelynek elsőrendű vádlottja, a tűzparancsot kiadó és lövéseket is leadó Korbely János öt év börtönt kapott. – Ebben az esetben jogerősen emberiség elleni bűncselekmény miatt kapott elmarasztaló ítéletet a vádlott – mondta Völgyesi, aki szerint ez a vád Biszkuval szemben is megállna. Az LB volt bírája kijelentette, hogy a nemzetközi jog szerint emberiség elleni bűntett az, amikor az állam fegyveres erejét szisztematikusan alkalmazza az állampolgárokkal szemben. – 1956-ban ez történt, a Kossuth téren és más helyszíneken végrehajtott sortüzek mellett Tiszakécskén vadászgépekről lőtték az embereket – nyilatkozta Völgyesi Miklós. Úgy fogalmazott, Biszku felelősségét tényszerűen, dokumentumokkal kell bizonyítani, az ugyanakkor egyértelmű, hogy a kormány belügyminisztereként felelősség terheli a kivégzésekért. Szerinte ennek bizonyítására a nyomozó hatóság történész szakértőt is kirendelhet.
A Rubicon című történelmi magazin legfrissebb száma is részletesen foglalkozott Biszku Béla személyével. Kahler Frigyes történész tanulmányában kijelentette: nincs kétség afelől, hogy Biszku nem mellékszereplője volt a megtorlásoknak. A Veszprém Megyei Bíróság büntetőjogi kollégiumának vezetője közölte, hogy belügyminiszterként Biszku fő mozgatója volt a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságokon folytatott tisztogatásoknak, korlátlan ura az internálásoknak és az előzetes letartóztatottak kiválasztásának, az MSZMP legmagasabb vezető testületének tagjaként (ez az MSZMP Központi Bizottságának politikai bizottsága) pedig közvetlen ráhatása volt a megtorlás megszervezésére és végrehajtására.
A tanulmányból kiderült, hogy Biszku „érdemi intézkedések sorozatával vett részt Nagy Imre és társai hóhérkézre juttatásában” is. Az MSZMP PB 1957. december 10-i ülésén Biszku az állampárt büntetőpolitikájának egyes kérdéseiről tett előterjesztést, amelyet szóban kiegészített. Azt mondta, hogy a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.
Jegyzet a 7. oldalon
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
