Szalai Annamária: Rendnek kell lenni

Azok emelnek kifogást a közmédia és a felügyeleti rendszer rendbetétele ellen, akik a korábbi évek kaotikus viszonyai között érezték jól magukat – mondta lapunknak Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnap hivatalba lépett elnöke. A médiaszakember arról is beszélt: az európai tendenciákkal is egybevág, hogy a technológiai és a tartalmi felügyelet egy helyen összpontosul.

Az ön által vezetett államigazgatási szerv a most megszűnt Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület feladatait veszi át. Pusztán annyi történik, hogy két eddigi szervezet egy kapun belül működik tovább?
– Egyáltalán nem, ráadásul nem is csak kettő szervezetről van szó, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz került a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság is, amely például a katonai célú hullámsávok felett őrködik. De az igazán fontos változás nem ez, hanem az, hogy mostantól a tartalom és a technológia felügyelete egy helyen összpontosul, ami által korszerűbb és hatékonyabb lehet a működés is. Ez egyébként megfelel az európai tendenciáknak is. A hagyományos médiatartalmak és a hírközlési eszközök útján továbbított tartalmak közötti határok elmosódtak, ehhez a szabályozásnak és a jogalkalmazásnak is alkalmazkodnia kell.
– A hatóság részt vesz majd a médiát érintő, még hiányzó jogszabályok előkészítésében is?
– A jogalkotó akkor tud jó törvényeket hozni, ha kikéri a jogalkalmazók véleményét is. Így a hatóság természetesen szívesen fogalmazza majd meg észrevételeit, de a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján nem lesz kifejezetten dolgunk a törvény-előkészítő munkában való részvétel. Véleményünk és javaslataink ugyanakkor lesznek.
– Komplikált hivatali apparátusokat kell összefésülni, és emellett meg kell őrizni ezek működőképességét is. Az érintettek mit fognak észrevenni az átalakulásból?
– Az idei év átmeneti lesz, hiszen több, eddig külön-külön működő, ráadásul meglehetősen bonyolultan működő rendszert kell összeilleszteni. A cél pedig az, hogy végső soron az összevonások és az új feladatok ellátása érdekében létrejövő struktúra hatékonyabb és egyszerűbb, emberközpontúbb legyen a korábbiaknál.
– Az ellenzék, az újságíró-, szakmai és érdekvédő szervezetek egy része kifogásolja a születőfélben lévő médiaberendezkedést. A legfőbb bírálat: túlságosan központosított állapotok alakulnak ki.
– Rendnek kell lenni, ez nem várhat tovább. Világos, hogy az 1996-os médiatörvény nyomán létrejött helyzet csődöt mondott, teljesen kezelhetetlen, minden elemében magában rejtette a káosz lehetőségét, amelyet csak elodázni lehetett, elkerülni nem. A közmédia irányítási rendszere egyre abszurdabbá, fejetlenebbé, felelőtlenebbé vált, a finanszírozás kiszámíthatatlan, ugyanakkor pazarló. Ennek véget kell vetni. Valószínűleg azok a legelégedetlenebbek a születőben lévő új rendszerrel, akik a régiben érezték magukat igazán jól.