Százezrek képzés nélkül

A vállalkozások nagyobb szerepvállalásával és rövidebb, célirányos képzéssel tenné hatékonyabbá a szakképzést a kormány, amely az alapszakmák tekintetében a hároméves szakmunkásképzés bevezetésének lehetőségét vizsgálja. A munkanélküliek körében jelenleg 900 ezer ember van, akinek semmilyen szakképzettsége nincs.

Csak a munkanélküliek és inaktívak táborában 900 ezer képesítés nélküli ember van, az ő belépésük a munkaerőpiacra különböző áthidaló képzések után lehetséges – jelentette ki tegnap Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közös sajtótájékoztatóján, ahol az egyik legnagyobb kihívásnak a hátrányos helyzetűek és az aluliskolázottak beemelését nevezte a szakképzés rendszerébe. Ezt már az általános iskolában meg kell kezdeni, mert – mint fogalmazott – funkcionálisan analfabéta emberekkel nehéz bármit kezdeni. Czomba szerint a szakmunkásképzést is újra kell gondolni, a jelenlegi rendszer szerint ugyanis a 9–10. osztályos évfolyamok után kezdődik az érdemi szakoktatás. A képzés így 5-6 év, miközben az alapszakmáknál a három év is elegendő lehet, ami után egy év gyakorlat is támogatható lenne. Így – tette hozzá – a frissen képzettek nem munkanélküliként kezdenék a pályát, hanem gyakorlatot szerezhetnek. – Meg fog szűnni az egységes normatívarendszer, ehelyett a hiányszakmák szakképzését részesítjük előnyben – fűzte hozzá Czomba Sándor.
Magyarországon mindössze félmillió ember végez tényleges termelő munkát, miközben másfél millióra lenne szükség. Mindeközben a szakiskolákban tanuló diákok harminc százaléka tud elhelyezkedni szakmájában a végzést követő kilenc hónapon belül – jelentette ki az MKIK elnöke. Parragh László szerint a tervezett bővítésben húzóágazat lehet az építőipar, a mezőgazdaság és a turizmus, az új szakképzési rendszer középpontjába pedig a vállalati gyakorlati képzést kell állítani. Parragh László úgy látja, mindebben elengedhetetlen a gazdasági kamarák szerepének erősítése hazánkban.