Tétlenség helyett aktív kormányzás

Nem találtak még magukra az ellenzéki pártok – a lapunk által megkérdezett politikai elemzők szerint ez az egyik tanulsága az elmúlt hetek parlamenti munkájának. Mráz Ágoston Sámuel szerint az aktív törvényalkotás és a gyors kormányváltás erős választói elvárás volt, míg Ágh Attila arról beszélt, a Fidesz a demokratikus normákat átlépve komoly hatalomcentralizációt hajtott végre.

Dinamizmus. Az elmúlt húsz év legdinamikusabb cikluskezdetén vagyunk túl – értékelt tegnap Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Mindez számokban: a választások óta eltelt 28 ülésnap alatt 116 döntést hozott a Ház, ebből 56 törvény, 59 országgyűlési határozat volt, s megalkottak egy politikai nyilatkozatot. – Gyors, határozott korszakváltás történik, nincs szó kapkodásról, hanem tudatos, átgondolt munka zajlott – tette hozzá az alelnök. A Ház miniszterelnököt, államfőt, állami számvevőszéki elnököt és alelnököt, két új alkotmánybírót és házelnököt választott. Megkezdte a munkát 19 állandó, 4 eseti és 51 albizottság. A parlament legközelebb szeptember 13-án ül össze. Lezsák kérdésre válaszolva elmondta: sem a Fidesz-frakció, sem a házbizottság ülésén nem került még szóba, hogy a jövőben háromhetente ülésezzen-e a parlament. (MN)

Tökéletes, egész pályás letámadást hajtott végre a Fidesz kormányzása első másfél hónapjában, minden kulturális féket, melyet egy demokratikus államban figyelembe vesznek, átlépett a közintézmények elfoglalásával – fejtette ki Ágh Attila a kormány első 56 napját értékelve. A politológus szerint a hatalomkoncentráció vissza is üthet, a társadalom ugyanis nem szereti, ha a döntési folyamatokba nincs beleszólásuk a civil és érdekvédelmi szervezeteknek. – Márpedig az, hogy a törvényjavaslatokat formálisan nem a kormány, hanem fideszes politikusok egyéni képviselőként nyújtják be, azzal jár, hogy mellőzik az előzetes egyeztetést, bár eközben a jogalkotást így gyorsítják – vélte Ágh, aki szerint a kormány jogszerűsége megkérdőjelezhetetlen, legitimitása, elfogadottsága azonban meggyengülhet. Erre szerinte a ciklus felénél lehet esély, amikor a kormányok egyébként is súlyos válságokat szoktak átélni.
A mostani kabinetnek szerinte a külső és belső együttes konfrontáció okozhatja bukását. Az IMF-fel való vita ugyanis évekig meghatározhatja az ország sorsát, a Nemzetközi Valutaalap ugyanis – vélte a politológus – a Magyarországnak adott hitel visszafizetéséig elvárásokat fogalmazhat meg a költségvetési politika kapcsán, hasonlóan Görögországhoz, ahol a válságkezelés legapróbb elemeit is előírták. Ágh Attila a bankadó bevezetéséről azt mondta, annak átmenetileg lehet pozitív hatása politikai szempontból, de hosszabb távon gond lehet, amikor a pénzintézetek a 187 milliárdot átterhelik a lakosságra. A Corvinus Egyetem tanára szerint két évig sem lehet kihúzni megszorítások nélkül. Mint mondta, „olyan csoda nincsen”, előbb-utóbb bele kell kezdeni az egészségügyi és önkormányzati reformba, amelyek megzavarják az emberek életét. Az ellenzéki pártokról kifejtette, még egyik sem talált magára, de mindegyiknek van mozgástere és esélye arra, hogy megerősödjön.
– Régen látott intenzitással fogott neki az új parlament a döntéshozatalnak májusi megalakulása után: fontos szimbolikus („nemzeti összetartozás”), gazdaságpolitikai („29 pont”) és személyi (köztársasági elnök és alkotmánybírák) döntések is születtek az elmúlt 70 napban – nyilatkozta Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint a kontraszt különösen az elmúlt évek tétlenségéhez képest erőteljes, mert 2008 tavasza után alig fogadtak el fontos törvényeket a parlamentben. – Hiába volt az országnak kormánya, alig-alig kormányozták – fogalmazott Mráz, aki szerint az aktív törvényalkotás és gyors kormányváltás olyan erős választói elvárás volt, hogy az új Országgyűlés már a miniszterelnök megválasztása előtt is fontos jogszabályokat alkotott, „egyfajta kormány nélküli kormányzás jegyében”. A kutatási igazgató a kormány és a kormánypárti frakcióvezetők sikerének tartja, hogy a kétharmados többséget képesek voltak „működtetni”, egyetlen szavazás során sem voltak kiszavazók. – Az ellenzéki frakciók sokkal bizonytalanabbnak tűntek – mondta hozzátéve, hogy a parlamentkritikus Jobbiktól várható volt, hogy nem tud mit kezdeni a parlamenti ellenzék szerepével. Mráz szerint a továbbra is erősen megosztott MSZP és az értékrendje tisztázása előtt álló LMP sem tudott egyelőre világos ellenzéki profilt kialakítani.