Titokzatos beszélgetések

2005-ben a szocialisták vizsgálóbizottság elé idézték Orbán Viktort. Állításuk szerint Orbán kormányfőként és már azt megelőzően is visszaélt a hatalmával. Szabó Zoltán Vadai Ágnessel együtt hónapokon át küzdött azért, hogy lejárassa a Fidesz vezetőjét.

A szocialista párt nem küld képviselőt abba a vizsgálóbizottságba, amelyet a 2006-os rendőri jogsértések feltárására hozott létre a parlament. Gyurcsány Ferenc pedig nem megy el a meghallgatásra. Mindezt a szóvivő jelentette be. Az új Országgyűlés mindjárt a megalakulása után döntött a grémium felállításáról. A képviselők úgy ítélték meg: nem maradhat titokban, mi történt Budapest belvárosában 2006. október 23-án és az sem, hogyan viselkedtek a rendőrök a megelőző hetekben, szeptember második felében. Emlékezetes: szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök május 26-án elmondott balatonőszödi beszéde. A Kossuth téren nyomban tüntetés kezdődött, s október 23-ig nem is ért véget. Sőt, az elégedetlenkedők felgyújtották a köztelevízió székházát és összecsaptak a rendőrséggel. Eközben a közeli utcákban állig felfegyverzett elitegységek várakoztak tétlenül.
A Gyurcsány-kormány vizsgálóbizottsága mellett a Civil Jogász Bizottság is elemzést készített a rendőri brutalitás okairól. A rendőrség berkein belül két jelentés is készült. Az ügyészség számos ügyben nyomozást indított rendőrök és civilek ellen is. Ám mostanáig sem derült ki, vajon ki és miért döntött úgy, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a rendőröknek azonosító nélküli gyakorlóruhában kell kimenniük az utcára. Nem tudjuk azt sem, ki intézkedett: a Kossuth téren hosszabb ideje tüntető csoportokat el kell kergetni és rá kell szorítani a Fidesz ünnepi nagygyűléséről távozó tömegre. Válaszra vár még: ki rendelte el a békés járókelők ellen a tömegoszlatást, s hogyan kerülhetett arra sor, hogy az egyenruhások agyba-főbe verjék az ártalmatlanná tett, megbilincselt, földön fekvő embereket. Miért kellett idős nők és fiatal férfiak előállítását egyaránt elrendelni, kardlapozni, többek szemét kilőni, nem rendszeresített kényszerítőeszközöket igénybe venni.
Az emberi jogi bizottság albizottságának korábbi ülésén a volt igazságügyi miniszter, Petrétei József már elmondta, hogy – rendészeti miniszterként – semmilyen utasítást nem adott a rendőrségnek. Arról nem tud, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök miként cselekedett, milyen kapcsolatban állt a fegyveres szervezettel. Petrétei – saját közlése szerint – 2006 őszén azért ajánlotta fel mégis a lemondását, mert valakinek vállalnia kellett a felelősséget. A lemondást a miniszterelnök persze ekkor még nem fogadta el.
Gyurcsányt és Petréteit szoros kapcsolat fűzte össze. Régi jó elvtársak voltak mind a ketten. KISZ-vezetőként az 1980-as években a pécsi egyetemen együtt küzdöttek: közös erővel próbálták szétszórni azt a diákcsoportot, amely nem volt hajlandó elfogadni a pártállam uralkodó eszméit. Ungváry Krisztián történész nemrégiben tárta ezt fel egyik tanulmányában. A titkosszolgálat a funkcionáriusok közreműködésével látta el társadalomromboló kártékony tevékenységét – állapította meg. Petréteiről Gyurcsány az őszödi beszédben külön is megemlékezett. Azt mondta, Petrétei Jóska és még néhány ember titokban dolgozott azon, milyen megszorító lépéseket kell majd tenniük, ha 2006 tavaszán ismét hatalomra kerülnek. A hazugságbeszéd így közvetlen kapcsolatban állt a rendőrterrorral: az ország a négy évvel ezelőtti őszi önkormányzati választás előtt megtudta, hogy félrevezették. A vezetők hazudtak reggel, éjjel meg este. Nem sokkal hivatalba lépése után Gyurcsány lelepleződött és megbukott. Ezt nem fogadta el. Sőt, a 2008-as szociális népszavazás után sem távozott. Csak a 2009. évi uniós választás után vonta le a konzekvenciát, egy szakértőinek nevezett kormányra ruházta át a hatalmat.
Idén április 25-én véget ért az előző négyéves kormányzati időszak. A volt miniszterelnök most már nem kerülheti el, hogy válaszoljon a kérdésekre. Elmondja például: mi történt 2006. október 23-án a belvárosi tömegoszlatáskor, s szeptember második felében, az őszödi beszéd kiszivárgása után. Milyen beszélgetések zajlottak le akár a rendőrségi különvonalakon, akár mobiltelefonon a csapaterő bevetéséről. Az MSZP helyesen tenné, ha mégiscsak részt venne a vizsgálóbizottság munkájában, s meggyőzné Gyurcsány Ferencet: jelenjen meg vallomástételre a grémium előtt. Emlékezzünk csak, miként buzgólkodtak 2005-ben a szocialisták, amikor vizsgálóbizottság elé idézték Orbán Viktort. Állításuk szerint Orbán kormányfőként és már azt megelőzően is visszaélt a hatalmával. Szabó Zoltán Vadai Ágnessel együtt hónapokon át küzdött azért, hogy lejárassa a Fidesz vezetőjét. Orbán természetesen elment a meghallgatásra és órákon át válaszolt a bizottság kérdéseire.
Nyakó István szóvivő most úgy véli: a rendőri jogsértéseket feltáró parlamenti albizottság politikailag illegitim. Csak az a célja, hogy beidézze Gyurcsány Ferencet: legyen jegyzőkönyve az utókornak a volt szocialista kormányfő meghallgatásáról. Bizony, a jegyzőkönyv nagyon fontos, de nemcsak az utókornak, hanem a most élők számára is. Akkor is, ha tudjuk, hogy a volt miniszterelnököt igazmondási kötelezettség nem terheli. Őszöd után úgysem hinné el senki, hogy Gyurcsány igazat mond. Az őszödi beszédből, meg az azóta napvilágot látott politikai trükkökből világossá vált, kire is bízta magát az ország 2006-ban, de már az azt megelőző választáson is. A kép most teljessé válhat.
Medgyessy Péterrel már 2002-ben Gyurcsány és a hazugság került hatalomra. Amikor kiderült, hogy Medgyessy személyében egy szigorúan titkos tiszttel van dolgunk, a szociálliberális többség figyelemelterelő hadmozdulatként 2002 júliusában országgyűlési határozatot fogadott el. Úgy döntött: meg kell vizsgálni, a rendszerváltozás utáni kormányok tagjai közül a pártállam idején kik álltak kapcsolatban az állambiztonsággal. Az SZDSZ-es Mécs Imre másnap, július 10-én munkához látott és kutakodni kezdett a titkos irattárakban. Azt állapította meg: minden pártban voltak besúgók. Hiába mondja most Ungváry Krisztián történész, hogy a hajdani párt- és KISZ-vezetők – lásd Gyurcsány és Petrétei – annak idején sokkal több kárt okoztak, mint az egyszerű ügynökök. A károkozók a hazai közélet résztvevői maradtak az elmúlt húsz évben is.
Ami a vizsgálóbizottságok legitimációját illeti, arról általánosságban elmondhatjuk, hogy nem teljes körű. Ezt az Alkotmánybíróság (AB) állapította meg, amikor 2003-ban megsemmisítette azt az országgyűlési határozatot, amely 2002. július 9-én a Mécs-bizottságot létrehozta. Az AB kötelezte az Országgyűlést, hogy 2004. március 31-ig foglalja törvénybe a házszabályt – amely jelenleg szintén csupán parlamenti határozat –, s ennek kereteiben rendelkezzék a vizsgálóbizottságokról. A szociálliberális képviselőház hozzálátott az új házszabály kidolgozásához, de a munkát nem fejezte be. A parlament 2004. március 31-e óta alkotmánysértő mulasztásban van. További húsz hasonló eset sorolható még fel az MSZP és SZDSZ időszakából. A koalíció nem kívánta teljesíteni alkotmányos kötelességeit, s mulasztásaival megsértette a jogállamot. A tényfeltáró bizottságok így egyelőre a régi normák szerint dolgoznak: csak a közéleti embereket, az országgyűlési képviselőket kötelezhetik, hogy jelenjenek meg és válaszoljanak a kérdéseikre. Kívülálló személyek, állampolgárok akár figyelmen kívül hagyhatják a bizottsági meghallgatásra szóló meghívót.
Gyurcsány jelenleg országgyűlési képviselő, emiatt őt a mostani gyenge házszabály is kötelezi. Szeptemberig, amikorra a vizsgálóbizottság várhatóan beidézi, felkészülhet a meghallgatásra. Miként az őszödi beszéd elmondásakor is sejtette: egyszer elérkezik az igazság pillanata.