Új törvénymódosítási javaslat kerül a Bundestag elé azzal a céllal, hogy 2019-ig meghosszabbítsa a politikusok és közalkalmazottak Stasi-múltjának átvilágítási lehetőségét. Az idevágó törvény egy 2006-ban hozott döntés alapján jövőre lejár. A koalíciós pártok szerint azonban nem szabad lemondani az ellenőrzésről, mert húsz esztendővel az újraegyesítés után továbbra is időszerű ez a probléma, különös tekintettel arra, hogy az NDK fiatal korosztályának számos tagja még 1989-ben is tudatosan vállalta a besúgó szerepét. Marco Wanderwitz, az illetékes parlamenti bizottság kereszténydemokrata képviselője kijelentette: „Megengedhetetlen, hogy a Stasival együttműködő egyének azért juthassanak felelősségteljes pozíciókba, mert nincs lehetőség múltjuk tisztázására.” Ennek megfelelően az átvilágítandók körét is bővíteni fogják. Az ellenőrzés mindeddig csak olyan személyekre terjedt ki, akik kiemelkedő társadalmi vagy politikai funkciót töltöttek be. A jövőben e kategórián túlmenően „befolyásos” vagy akár „tiszteletbeli” feladatot végző polgárok felülvizsgálása is lehetővé válik.
A kereszténydemokrata–liberális koalíció figyelmét az sem kerülte el, hogy a hajdani tettesek egy része egyre gátlástalanabbul igyekszik szépíteni a múltat, ráadásul e csoport élvezi a szocialisták hathatós támogatását is. Az Alkotmányvédő Hivatal által továbbra is megfigyelés alatt álló Baloldal képviselői nyíltan követelik a fennmaradt Stasi-iratok feldolgozásának beszüntetését. „Huszonegy esztendővel a fordulat után elérkezett az ideje annak, hogy a felülvizsgálást felfüggesszék” – hangoztatta Matthias Höhn, Szászország-Anhalt vöröseinek tartományi elnöke, holott az év elején éppen a Baloldal brandenburgi szervezetének több tagjával szemben merült fel a gyanú, hogy a Stasi szolgálatában álltak.
A különböző hivatalok 1991 óta egymillió-hétszázötvenezer kérvényt nyújtottak be a Stasi-aktákat kezelő szervhez, hogy információkat kapjanak a náluk dolgozó közalkalmazottak múltjáról. Ahogy közeledett az átvilágítás beszüntetésének az időpontja, úgy csökkent az érdeklődés. 2006-ban még tizenháromezer folyamodvány érkezett a Berlinben működő Stasi-hivatalhoz, 2010 első felében mindössze harmincnégy. Az átdolgozott, új törvény további lehetőséget nyújt majd, hogy a besúgók múltját ne lehessen elkendőzni.
Gyanús háttér. A Baloldalt jelenleg Klaus Ernst és Gesine Lötzsch vezeti közösen. Utóbbi 1984-ben, 23 évesen lépett be az NDK állampártba, s máig harcos képviselője a nézetnek, hogy a Stasi egykori munkatársainak lehetőséget kell adni a közéleti szereplésre. Többször is tartott a Baloldal olyan találkozókat, ahol korábbi Stasi-ügynökök tartottak előadást a párttagoknak. A politikus férjéről idén derült ki, hogy besúgó volt. (MN)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
