Továbbra is Debrecen a kelet erős bástyája

A magyar labdarúgás szövetségi szinten gyökeresen átalakult az elmúlt hetekben, ugyanezt a bajnokságtól nem várhatjuk el. Az NB I-nek sokkal nagyobb a „tehetetlensége”, ezért az idei pályaívet alapvetően a tavalyi lendület határozza meg. A 2010–2011-es évadban is a Debrecen és a Videoton versenyfutása várható az aranyéremért, azzal a különbséggel, hogy ebbe – miként arra Egervári Sándor szövetségi kapitány is számít – a Győr és az Újpest erőteljesebben szólhat bele. Továbbra is talány, hogy mire lesz képes a Ferencváros, a Paks elleni holnapi rajt ideális bemutatkozásnak tűnik a csapat és az új vezetőedző, Prukner László számára.

Ligaválogatott. Az egy hete kinevezett szövetségi kapitány, Egervári Sándor szerint, ha csak keveset, de már az előző idényben is javult a színvonal az NB I-ben. „Önmagában már attól élvezetesebb a játék, ha szoros a bajnokság, s én arra számítok, hogy az idén a Győr és az Újpest közelebb kerül a Debrecenhez és a Videotonhoz. S mint szinte mindig, az idén is lesz egy meglepetéscsapat” – tette hozzá Egervári. Megkérdeztük a kapitányt, ő bátrabban válogat-e az NB I-ből a válogatott keretbe, mint elődje, Erwin Koeman. „Már több éve kialakult az értékrend a magyar labdarúgásban – felelte Egervári. – A képességek alapján nem véletlenül jutottak egyesek külföldi szerződéshez. Ám ha valaki tartósan nem fér be a klubcsapatába, akkor gondoskodni kell helyettesről. Az NB I-ben szereplőknek minden pillanatban felkészülve kell várniuk a lehetőséget. Mi több, javasoltam az MLSZ elnökségének a ligaválogatott felállítását, ennek a keretnek nem csupán edzőtáborokat szeretnék szervezni, hanem a csapatnak nemzetközi meccseket is lekötnénk, esélyt adva a bizonyításra és a kiugrásra.”

Ha csak megközelítően olyan izgalmas lesz az idei bajnokság, mint a tavalyi, akkor a feszültségre nem lehet panaszunk. Emlékezetes, májusban csak az utolsó fordulóban dőlt el az aranyérem sorsa, sőt, a debreceni játékosok a kecskeméti vereséget megpecsételő hármas sípszó után érzelemmentes arckifejezéssel, fegyelmezetten futottak be az öltözőbe, hogy kivárják a győri végeredményt. Csak azután lehettek biztosak a címvédésben, hogy jött a hír, nyert az ETO, azaz kikapott a Videoton. Hozzátesszük, nemcsak az első és a második, hanem a harmadik hely sorsa is csak akkor dőlt el. S lám, utólag megállapíthatjuk, a Győrnek nagyon fontos volt a bronz, hiszen az Európa-liga selejtezőjében immár két fordulón is túljutott.
A Videoton viszont rögtön az első párharcot elbukta a szlovén Mariborral szemben. Amit azért emlegetünk fel, mert egyelőre ez az egyetlen támpont, hogy a jelentősen megerősített fehérvári gárda mire lehet képes az új szezonban. A klubnál különösen a két (nem született) svéd légiós, Martin Kayongo-Mutumba és Bojan Djordjics megszerzésétől remélnek sokat, a Maribor ellen azonban csak az MTK-tól megvett Gosztonyi András futballozott úgy, mint aki megéri a pénzét. Hidvégi Sándor (MTK), Dusan Vasziljevics, Vaskó Tamás (Újpest) és Somodi Bence (Kazincbarcika) inkább biztonsági igazolás, a kezdőtizenegyben valószínűleg egyikük sem kap helyet.
A kupabúcsú más tanulsággal is szolgált a Videoton számára. Nemcsak a vetélytársaival kell megküzdenie, hanem azzal a teherrel is, ami azzal jár, hogy úgy könyvelik el, mint „jobboldali” csapat. Természetesen nem féloldalasan jobboldali, amelynek a balszárnya rendkívül sebezhető, hanem politikailag. Erről elsősorban nem is a tulajdonosi, támogatói kör közéleti irányultsága árulkodik, hanem a csapat kiesését övező, s ebből fakadóan „baloldali” káröröm. Merjük remélni, a megosztottság a szurkolók szintjéig nem hatol le, mert azzal már nehéz lenne mit kezdeni, ha Székesfehérvár baloldali érzelmű Vidi-rajongói dacból elfordulnának az együttestől, s mondjuk a szomszédvár Győrnek szorítanának. (Bár meg nem mondanánk, hogy az ETO, az élen Tarsoly Csabával, merre húz.)
Visszakanyarodva a sportpályára, a Debrecen elsősorban a csatársort igyekezett kibővíteni. Kulcsár Tamás Varsóból hazatérve igazolhatja, hogy több mint örökös tehetség, Kabát Péter kipróbált harcos, a Diósgyőrből érkezett Balajti Ádám az utánpótlás-válogatottban tűnt ki, a legnagyobb fogás Farkas Balázs lehet, akit éppen a Videotont megelőzve szerzett meg a DVSC. A fehérváriak nem tudtak megegyezni a kijeviekkel, a debreceniek e szerint mélyen a pénztárcájukba nyúltak, igaz, megtehették, mert egyébként takarékosan vásároltak.
A Győr egyelőre inkább veszteséget könyvelhet el, hiszen legjobbját, az észt Tarmo Kinket megvette a Middlesbrough, Józsi György pedig kisebb meglepetésre a Ferencvárost választotta; a diósgyőri kölcsönből visszatért sereg, benne Bajzát Péter, aligha váltja meg a világot, az ismeretlen légiósokról pedig bátorság lenne véleményt mondani. Igaz, ne feledjük, az átigazolási időszak augusztus végéig tart, s a Kinkért kapott egymillió euróból a Győr még költekezhet, ha akar.
Az Újpest alapvetően anyagi okokból lemondott Kabát Péterről (DVSC), Tóth Norbertről (Pápa), Demjén Gáborról (Videoton), Dusan Vasziljevicsről (Videoton), Varga Rolandról (Brescia), Vaskó Tamásról (Videoton), Korcsmár Zsoltról (Brann Bergen) és Foxi Kethevoamáról (Kecskemét), amit aligha ellensúlyoz a Belgiumból visszatért Tisza Tibor, Sitku Illés, valamint a kevéssé ismert Bognár István, Remili Mohamed, Nikola Mitrovics, Rubus Tamás, Marin Matos és Bozsó Antal.
A többi klub nem tűnt ki meghökkentő átigazolással, ennek megfelelően valószínűleg az erőviszonyok sem változtak számottevően. Megkülönböztetett figyelem a múltja alapján a Ferencvárost illeti, valamint az 1948-as búcsú, tehát hatvankét év után ismét első osztályú Szolnokot.
Bár a Szolnok feljutott, a Diósgyőr és a Nyíregyháza kiesett, így már csak három csapat képviseli az ország nagyobbik, keleti felét. Igaz, évek óta Debrecen az ország legszilárdabb futballvára.

Nyert a Vasas. A Ligakupában tegnap már a 2. fordulót játszották, az eredmények: Vasas–MTK 4-1, Pápa–Ferencváros 0-0, Kecskemét– Honvéd 4-2.