Új program Pozsonyban

Megmaradt a jobb-közép szlovák kormánykoalíció többsége a parlamentben, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt elnöke és az Egyszerű Emberek Polgári Mozgalom négy képviselője, akik a SaS listáján jutottak a parlamentbe, szerződést írtak alá arról, hogy közös frakcióban dolgoznak a választási ciklus végéig, és támogatják a kormányt. Az egyezség egy nappal a kormányprogram parlamenti vitája előtt született meg, ennek megfelelően Iveta Radicová kormányfő a program beterjesztésekor magabiztosan mondhatta el, hogy programjavaslatuk „a választásokon kialakult erőviszonyoknak megfelelően a képviselők többségi akaratát tükrözi, és megvalósításáért is közös felelősséget vállalnak”.
Ennek ellenére a szakértők többsége hosszú és éles vitára számít a parlamentben, de ugyanezt jelzi az ellenzék is. Robert Fico még a parlamenti vita megkezdése előtt elmondta, hogy a kormányprogram „hiteltelen”, mert „kilenc olyan kiemelt feladatot is tartalmaz, amelyekhez alkotmányos többség szükséges”, márpedig a Smer 62 képviselője egyetlen javaslatot sem fog támogatni.

Magyarkérdés. Rudolf Chmel, az emberi és kisebbségi jogokért felelős kormányalelnök azt szeretné, ha a szlovák államnyelvtörvényt jelentősen módosítaná a parlament, s nemcsak a büntetéseket törölnék el benne, hanem minden olyan részt, amely „sérti a szólásszabadság elvét, az emberi méltóságot és közvetve vagy közvetlenül korlátozza a magánszemélyeket anyanyelvhasználatukban”. Azt is elmondta, a kisebbségi nyelvhasználati törvényt viszont megerősítené, többek között tíz százalékra csökkentené a küszöbét a településeken.
Chmel azonban csak magánvéleményt mondott. Daniel Krajcer kulturális miniszter például jelezte, nem kívánja átfogó módon megváltoztatni az államnyelvtörvényt, sőt, megmarad az az osztály is a tárcánál, amely a jogszabály betartása felett őrködik, csak éppen büntetéseket nem fog kiszabni. Hasonló a helyzet az állampolgársági törvénynyel is, ugyan a kormányprogram is feltételezi, hogy „nem fogják diszkriminálni azokat a polgárokat, akik kettős állampolgárságért folyamodnak”, de Daniel Lipsic belügyminiszter szerint a „magyar törvény a kettős állampolgárságról rossz és idegen a közép-európai gondolkodástól”, ezért a szlovák törvényeknek úgy kell reagálni rá, hogy „megakadályozzák a kettős állampolgárság tömeges kialakulásának a lehetőségét”.
Ezekre az ellentmondásokra is figyelmeztetett a Magyar Koalíció Pártja azon a sajtótájékoztatóján, amelyen számon kérte a kormánykoalíciótól azokat a nemzetközi elvárásokat, amelyeket a kisebbségek jogállásával kapcsolatban az EBESZ fogalmazott meg, de a négy jobb-közép párt nem vállalta fel. Az MKP elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy Bugár Béla és Mikulás Dzurinda a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának jogállását bírálja. Az MKP szerint a Magyarországgal szomszédos többi ország „kigúnyolása lenne”, ha a magyar parlament kizárólag szlovák ellenkezés alapján változtatná meg a KMKF működési feltételeit.