Újabb élénkítőcsomagot pártol Amerika

Az amerikai jegybank (Fed) további gazdaságélénkítésre tesz javaslatot, mivel a kilábalás üteme lelassult az utóbbi negyedévben, és a munkanélküliség is emelkedett. Ben Bernanke Fed-elnök szerint az 1929–33-as nagy gazdasági világválság megmutatta, hogy a szövetségi jegybanknak egészen addig kell támogatnia a gazdaságot, amíg a munkahelyek száma tartósan nem emelkedik.

Simor fizetéséért küzd a NYT. Nehéz dolga van a magyar jegybank vezetőjének – vélekedik a New York Times (NYT) tegnap megjelent publicisztikája, amely Simor András fizetésének 75 százalékos visszavágásáról cikkez. A lap ugyanakkor nem tartotta fontosnak közölni a magyar jegybankelnök nemzetközi mércével is kimagasló jövedelmének nagyságát, amely több mint duplája Ben Bernanke juttatásának. A cikket jegyző Landon Thomas szerint itthon „démonizálják Simor urat”, mindez azonban semmiképp sem vezethet jóra, mert „ez a megközelítés csak elidegeníti Magyarországtól európai szövetségeseit és a külföldi befektetőket”. A NYT szerint Orbán Viktor az első olyan miniszterelnök Európában, aki „nyíltan szembeszállt a megszorítások és a strukturális átalakítások politikájának ortodox követésével”, ám Simor András „tökéletes ellentéte a kormány nacionalista hozzáállásának”. A cikkben nyilatkozott egy Lázár György nevű amerikai– magyar befektető, aki az új kormánytagokat „vidéki fickóknak” titulálta, akik élesen szemben állnak „a budapesti elit kifinomult intellektuális érzékenységével”, amelyet Simor András jegybankelnök képvisel az üzletember véleménye szerint. (MN)

Hosszú út áll még az Egyesült Államok gazdasága előtt, amíg a teljes felépülésről beszélhetünk – jelentette ki Ben Bernanke, az amerikai szövetségi jegybank (Fed) elnöke, aki szerint a gazdaság további élénkítésre szorul. A ingatlanpiac gyengélkedése és a tartósan magas munkanélküliség miatt a központi bank tanácsa soron következő ülésén további élénkítő intézkedéseket javasol – derül ki a Bloomberg hírügynökség tegnap közölt összefoglalójából. Eszerint a gazdaság felpezsdítésére az alapkamatot továbbra is 0,25 százalékon tartaná, illetve jelzálog-, illetve államkötvényeket vásárolna a Fed annak érdekében, hogy megakadályozza a gazdasági növekedés további lassulását. – Az 1930-as évek nagy gazdasági válsága megmutatta, hogy a monetáris politikának egészen addig támogatnia kell a gazdaságot, amíg a munkanélküliség nem csökken és nincs tartós növekedés – jelentette ki Bernanke.
A gazdasági élénkítés politikája mellett az utóbbi hetekben több neves közgazdász is fellépett: Paul Krugman Nobel-díjas közgazdászprofesszor szerint egy újabb, ezermilliárd dolláros mentőcsomag nélkül kezelhetetlenné válhat a fenntarthatatlanul magas, 9,5 százalékos munkanélküliség, amely lefelé tartó pályára viszi a gazdaságot. Krugman és az állami beavatkozás hívei szerint hosszú távon kifizetődőbb célzott munkahelyteremtő programokra áldozni most, mert ez később nagyobb adóbevételeket hoz, amelyből már ki lehet gazdálkodni az új hitelfelvételek kamatait. A 2008-as gazdasági válságot megjósló Nouriel Roubini közgazdász is úgy tartja, hogy amíg a kötvénybefektetők nem ijednek meg, addig fenn kell tartani a pénzügyi ösztönzést, időközben azonban terveket kell készíteni egy középtávú államháztartási szerkezetváltásra.
Kutasi Gábor, a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének tanára szerint az Egyesült Államok egyelőre megteheti, hogy újabb élénkítőcsomagokra áldozzon, a Fehér Ház számításai szerint az új hitelfelvételek nem vezetnek adósságválsághoz. A fő kérdés azonban a szakember szerint az, hogy mennyire lesz eredményes az állami közbelépés. Mint Kutasi Gábor fogalmazott, az amerikai GDP hetven százalékát kitevő lakossági fogyasztás bővítése lenne a legfőbb cél, azonban a szociális kiadások növelésével a fogyasztás egyáltalán nem biztos, hogy emelkedik. A közgazdász szerint az eddigi csomagok forrásainak nagy részét a pénzügyi szektor kisegítése és az egészségügy kistafírozása vitte el, ezért sem csökkenhetett érzékelhetően a munkanélküliség.
Eközben térségünkben Csehország és Románia is jelentős megszorításokat hajt végre. Tegnapi hírek szerint a cseh pénzügyminisztérium több mint 58 milliárd koronával, mintegy 640 milliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat és növelné az adóbevételeket, így a jövő évi költségvetés hiánya a GDP 4,6 százaléka lenne. Románia kormánya szintén tegnap jelentette be, hogy a júliusban bevezetett takarékossági és adóemelési intézkedések hatására idén a GDP 6,8 százalékának megfelelő államháztartási hiány várható, és a román gazdaság 1,7-1,9 százalékkal zsugorodik.