Kifogásolják Brüsszelben a házi pálinkafőzés múlt héten elfogadott új magyar szabályait, amelyek immár 50 literes határig adómentességet kínálnak a gyártónak. Eddig több uniós szervezet tiltakozott a jövedéki enyhítés miatt, mert az szerintük önkényesen felülírja a Magyarország számára az uniós csatlakozáskor adott mentességet, és más pontokon is ellentétes az uniós joggal. – Nem kizárt, hogy lesz, aki az Alkotmánybíróságon támadja majd meg a jogszabályt – mondta ennek kapcsán Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke.
Mint ismert, a jogszabály változásával az emberek a jövőben szabadon dönthetnek saját gyümölcsük felhasználásáról, legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. A törvénymódosítás megkönnyíti a szomszédok, vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka házi főzését, illetve lehetővé teszi a frissen fel nem használt gyümölcs, valamint a kipréselt szőlő törkölyének hasznosítását. Az agrártárca szerint ez segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, nem utolsósorban pedig megszünteti azt a gyakorlatot is, miszerint a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt, míg a milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége felett szemet huny. Ennek ellenére a Nemzetközi Valutaalap is bírálta.
A PNT alelnöke az Agromonitor.hu-nak nyilatkozva azt kifogásolta, hogy pálinkát a hatályos törvény szerint csak Magyarországon termelt gyümölcsből, szőlőből és törkölyből lehet előállítani, míg a múlt héten elfogadott jogszabály szerint a borseprőből, borból, sörből és gabonából történő előállítást is megengedi, a gyümölcs pedig akár import is lehet. Piros László szerint a házi párlatok egy része bizonyosan pálinkaként jelenik majd meg a piacon, ám többen lesznek olyanok, akik szerinte illegálisan árulják majd az árujukat.
Mivel az Európai Szeszipari Szövetség is felemelte a szavát az új előírások miatt, a magyar pálinkafőzés kérdése várhatóan ősszel újra napirendre kerül Brüsszelben. Vagyis előfordulhat, hogy az EU visszavonatja hazánkkal a szabályozást, erre utal az is, hogy a pálinkatörvény elfogadásakor már kérték a parlamenti zárószavazás elhalasztását. A legfőbb kifogás szerint Magyarország egyoldalúan felülírta az uniós csatlakozáskor kiharcolt, 2015-ig érvényes megállapodást, amely háztartásonként legfeljebb 50 liter 86 százalékos gyümölcsszesz előállításáig kedvezményes, 50 százalékos adókulcsot engedélyez.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség