Az autonóm katalán parlament szerdán úgy döntött, hogy 2012-től betiltja a bikaviadalokat a Spanyolországhoz tartozó országrészben. A 135 tagú törvényhozásban név szerint szavaztak: 68 képviselő ellene, 55 mellette és kilencen tartózkodtak. A döntés erőteljes külső nyomásra született meg, mert a 2003 óta kormányzó baloldali koalíció külföldről nem kis kommunikációs segítséget kapott az állatvédő szervezetektől is. A döntés nagy hordereje miatt olyan médiumok közvetítették egyenesben az utolsó vitát és a szavazást, mint a brit BBC, az amerikai CNN vagy a francia AFP.
Hiába volt minden politikai, kulturális és gazdasági érvelés, a legjobb matadorok ingyenes szereplései Barcelona arénájában, nem tágítottak a bikaviadalok ellenzői. És néhány év leforgása alatt valósággal bedarálták a törvényhozást. A viadalokat legjobban ellenző két katalán baloldali párt – a köztársaság- és függetlenségpárti ERC és az IU/ICV, azaz a volt kommunisták – vezetői eleresztették a fülük mellett a gazdasági válság idején elég nyomós érvet is, miszerint évente 300 millió eurót veszít a tartomány, ha betiltják a corridákat. Nem is beszélve a munkájukat elvesztők számáról. A vita hevében Joan Puigcercós, az ERC főtitkára úgy érvelt: azért nem spanyolellenes a betiltás, mert még az egyik spanyol király, III. Károly is betiltotta 1771-ben. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy akkor kezdődött igazán a viadalok aranykora, amely egészen a polgárháborúig (1936–1939) tartott.
Még nincs vége a játszmának: a Katalán Néppárt (PPE) jelezte, hogy megfellebbezi a döntést Madridban. A döntés után a viadalok hívei diktátornak nevezték Josep Lluís Carod Rovirát, a kezdeményezés fő szorgalmazóját.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban