Villámlátogatás a mesebeli Galwayben

Írország nem Írország, ha a turista csak Dublint látja. Persze amennyiben nincs időnk/lehetőségünk aprófalvakat látogatni, megteszi a festői Galway is. Még itthon foglaltam buszt Dublinból (www.gobus.ie) meg óceánparti, olcsó szállást Galwayben (www.booking.com), és képzeljék el, a busz időben érkezett, a kinyomtatott dokumentum a sofőrnél ugyanúgy működött, mint a galwayi hotel recepcióján, hiába, ez bizony Európa, még ha az írek jobban is érzik magukat ír bőrben, mint európaiban.
A fővárostól két és fél órányi buszútra fekvő Galway felejthetetlen. A délnyugatra néző öbölben a legszebb a naplemente, a sirályrikácsolás örök, az óceánparti házak mesebeli színorgiája, a Sopron méretű, apró város emberközelisége, életszeretete rabul ejt. A magyar szemmel turistarablónak tűnő vendéglőkben egyetlen euróval sem verik át a halra és népzenére éhes utazót, és – az egész város szalonspicces. Két magyar riksásba botlunk a sétálóutcán, évek óta itt élnek, és megerősítik a látszatot: Galway részeg. Unokák és nagyszülők együtt nyakalják a whiskyt és a fekete sört, autentikus ír folk szól élőben a belváros pubjaiban, és évszázadokba botlunk úton-útfélen. Talán a város romantikájában, a Golf-áramlatban, a helyi művészlétben vagy a nyugatír levegőben van valami, a fesztiváljairól híres Galway egyszerre meghitt és őrült. És Dublinnál jóval olcsóbb.
Fényképalbumokba kívánkozó kirándulásokat tehetünk a környéken: a Connemera Nemzeti Park lápvidéke, a Moher-sziklák vagy a hajóval és ötperces repülőúttal elérhető Aran-szigetek a város közepén található információs iroda (tel.: [phone]) segítségével könnyen elérhetők, a legszebb errefelé mégis az ég maga. Elég csak kifeküdni a parkba vagy a partra, nézni a felhőket, ebből a perspektívából ugyanis sokkal könnyebben meg lehet érteni az ír néplelket, mint Dublin bevándorlókkal lazított, zajos közegében. Galway környékén elképesztően élesek a színek, és csend van. És szél. De a szél Írországnak ugyanúgy a sajátja, mint a szalonspicc és a lóhere.