Gyurcsány tudott a jogsértésről

Úgy tűnik, komoly lekötelezettje lehetett a Gyurcsány-kormány a Lauder-féle befektetőcsoportnak, amely eredetileg Sukoróra tervezte kaszinóberuházását. A lapunk birtokába került újabb dokumentumok azt bizonyítják: a korábbi szocialista miniszterelnök tudhatott arról, hogy kormánya törvénytelenül nyilvánítja kiemelt állami beruházássá az izraeli–amerikai befektetők tervét. Megtudtuk azt is: újabb gyanúsítottat hallgattak ki a sukorói ingatlancserével összefüggésben.

Dénes Zoltán
2010. 09. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gyurcsány-kabinet az utolsó ülésén rendelkezett arról, hogy a közben ügyészségi vizsgálat tárgyává vált sukorói kaszinóberuházást kiemelt jelentőségű ügyként kezelje a magyar államigazgatás. A szóban forgó kormányülést Gyurcsány Ferenc vezette, a rendeletet pedig saját maga látta el kézjegyével. Mindezt úgy, hogy a Pénzügyminisztérium ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztályának vezetője, Árvai Csaba – aki a dokumentumok szerint korábban „megtett, amit tudott” a befektetők érdekében – a kormányülés előtt készült tájékoztatójában kiemelten hívja fel a figyelmet: a „gyorsított” rendeletnek nincs jogalapja.
Tehát a kormány, így Gyurcsány is tisztában lehetett azzal, hogy a sukorói tópartra tervezett megakaszinó nem kaphatja meg jogszerűen a kiemelt jelentőségű beruházásoknak járó előnyöket. A törvény ugyanis úgy rendelkezik: az a beruházás minősíthető kiemelt üggyé, amely részben vagy egészében központi költségvetésből valósult meg. A jogszabály rögzíti azt is: amíg a befektetőtársaság és az állam nem írja alá a koncessziós szerződést, illetve egyedi kormánydöntés alapján nem születik meg az állami támogatásról szóló megállapodás, nem nyilváníthatták volna kiemelt beruházássá a King’s City névre keresztelt sukorói kaszinóépítési tervet.

*

Márpedig a Gyurcsány-kormány április nyolcadikán megtartott kabinetülésén még sem az állami támogatási szerződés, sem a koncessziós megállapodás nem volt aláírva. A kaszinó koncessziójáról szóló szerződést végül a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter írta alá a befektetőkkel, mégpedig 2009. október 9-én. Az állami támogatásról szóló szerződés pedig az eddigi információk szerint csak előkészítés alatt állt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségnél.
Lapunk 2008 novemberében írta meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megkérdőjelezhető módszerekkel nyújtott kiemelt segítséget annak az izraeli befektetőnek, aki feltételezhetően törvénytelenségek árán szerezhette meg a Velencei-tó északi partján fekvő állami területeket. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tavaly április óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. Az eljárás során a vagyonkezelő egykori vezetőit, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatta ki a vádhatóság, amely megállapította, hogy az ügylet miatt az államot több mint 1,3 milliárd forintos veszteség érte. Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. előző vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a vagyonkezelő korábbi értékesítési és jogi igazgatóját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja, illetve bűnpártolás miatt a vádhatóság kérésére a bíróság előzetes letartoztatásba helyezte.
Közben megtudtuk: újabb gyanúsítottat hallgatott ki a KNYF a sukorói ingatlancserével összefüggésben indított büntetőeljárásban. Fazekas Géza, a nyomozó hatóság szóvivője elmondta: szeptember 16-án kétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsították meg az eljárás harmadik terheltjét (Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezére és társa, Császy Zsolt mellett – a szerk.), egy vidéki illetőségű ügyvédet. Tájékoztatása szerint a férfi a sukorói kaszinóberuházás egyik befektetője, Joáv Blum albertirsai és pilisi ingatlanjaival összefüggésben színlelt ajándékozási szerződés elkészítésében működött közre. A szerződések célja az volt, hogy a földterületekre elővásárlási joggal rendelkező telekszomszédokat megakadályozzák abban, hogy birtokon belül kerüljenek. A gyanú szerinti közokirat-hamisításban az ügyvéd 2007-ben, illetve 2008-ban működött közre, és a dokumentumokat az illetékes ceglédi, valamint monori földhivatalokhoz nyújtották be. Az ügyvéd panasszal élt a gyanúsítás ellen, és jelezte, írásban tesz vallomást – közölte a szóvivő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.