Ma Bukarestben a román misszióvezetők értekezletén a magyar külügyminiszter lesz a fő előadó. Martonyi János lapunknak elmondta, magyar–román viszonylatban precedens nélküli, gesztusértékű meghívásról van szó. A kétoldalú kapcsolatokról szólva a tárcavezető egyértelműen felfele ívelő relációról beszélt, amelynek egyik oka, hogy a két országnak számos közös érdeke van, s a közép-európai együttműködésre vonatkozó magyar elképzelések is kedvező fogadtatásra találtak Bukarestben, másrészt pedig Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor miniszterelnök személyes jó kapcsolata is segítette egy olyan bizalmi légkör kialakulását, amelyre ez idáig nem volt példa.
Az erdélyi magyarság vonatkozásában Martonyi fontosnak nevezte a romániai decentralizációs folyamatot, a francia mintára felépített, központosított államszerkezet leépítését. Rendkívül lényeges kérdésnek nevezte továbbá a tervezett régiók határainak megvonását. A magyar diplomácia vezetője szerint ezeknek a határoknak követniük kellene a történelmi, kulturális realitásokat, az igazi előrelépést pedig a jelenlegi „két és fél, többségében székelyek lakta megye”, azaz a Székelyföld régiós státusa jelentené. Martonyi János megemlítette a kisebbségi törvény tervezetét, amely már jó ideje a bukaresti parlament előtt van. A magyar külügyminiszter romániai látogatásán kétoldalú megbeszéléseket folytat román kollégájával, Teodor Baconschival, s a tervek szerint találkozik Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével és Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettessel is.
Martonyi tegnap a magyar misszióvezetők budapesti értekezletének lezárásaként egyebek mellett azt mondta, „ha valóban javítani akarjuk az országképet a diplomáciai tevékenységen keresztül is, akkor mindig érthetően, megfelelő szinten kell megmagyarázni a dolgainkat”.
origo.hu
Megszólalt az egyik utas az alsónemesapáti buszbalesetről
