Megsértették a hulladéktörvényt

Összesen néhány tíz millió forint költségvetési pénzt irányoznak elő az országos hulladékgazdálkodási tervben a következő évekre pályázati forrásként az illegális lerakóhelyek felszámolására. Ez azonban legfeljebb néhány erdőszéli sitthalom eltakarítására elég. A környezetvédők szerint a 2009 és 2013 közötti időszakra elkészített terv nem jelent érdemi előrelépést az előző öt évhez képest. Az előző kormány pedig törvényt sértett, amikor nem vizsgálta felül a korábbi dokumentumokat.

Elhibázott szelektív gyűjtés. Az előző ciklusban készült statisztikák szerint mára körülbelül 1200 településen indult szelektív gyűjtés csaknem tízezer szigettel, száz hulladékudvarral. Háztól házig történő gyűjtés azonban még mindig kevés településen van. Biohulladékot mindössze negyven komposztálótelepen kezelnek, a házi komposztálás pedig mintegy százezer tonna lehet. A települési szilárd hulladékból mintegy 75 százalék kerül a szeméttelepekre. 135 telepet azonban július 16-ig bezártak, a végső hálózat azonban még nem készült el teljesen. Energetikai hasznosítás csak a fővárosi hulladékégetőben történik, ahol 420 ezer tonna szemetet égetnek el évente. A háztartási veszélyes hulladék jelentős hányada továbbra is a lerakókba kerül. Jelenleg 4,5-5 millió ember „fér hozzá” a szelektív gyűjtéshez, miközben a lakosságtól begyűjtött csomagolás mindössze hatvanezer tonna.

A különböző hulladékgazdálkodási tervek – köztük az országos hulladékgazdálkodási terv (OHT) – hat év távlatában határozzák meg az ország, illetve az adott régió hulladékgazdálkodásával kapcsolatos feladatait. Ezeket a dokumentumokat a törvény szerint visszamenőleg felül kell vizsgálni, de ezt az előző kormányok elmulasztották megtenni, amely a zöldek szerint nemcsak jogszabálysértés, hanem el is lehetetleníti a tervezést a következő évekre. Ennek ellenére van új OHT még a Gyurcsány-kormány idejéből, de a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szakértőinek elemzése szerint ezt sem lehet a dicsőségtáblára akasztani.
A Humusz szakvéleményében több kifogást is emelt a Gyurcsány-kormányok időszakára készült OHT tartalmával kapcsolatban. Nehezményezik például, hogy az egyes feladatokat nem határozták meg pontosan, számonkérhetően, és nem nevezték meg azokat a felelősöket sem, akiken el lehetne verni a port, ha egy program elmarad vagy nem az elvárásoknak megfelelően teljesül. A tervezők a zöldek szerint így még azt is megengedhették maguknak, hogy a tervben megadott adatok jelentős része kitaláció legyen. A dokumentum ráadásul semmilyen konkrét intézkedést nem tartalmazott a lakosságnál képződő hulladék és a települési szilárd hulladék növekedésének megelőzéséről, hanem készpénznek vette, hogy ez a szemét egyre több lesz, és elhelyezni, ártalmatlanítani kell újabb lerakókban és égetőkben. Ezért a feldolgozók vagy a csökkentést szolgáló szemléletformálás helyett a terv a budapesti égetőmű mellett további hat regionális hulladékégető mű kiépítését irányozta elő. Ráadásul az égetők sem valósultak meg, mindöszsze két esetben indult meg az előkészítés. A Humusz kifogásolta azt is, hogy a regionális hulladékgazdálkodási tervek adatbázisa hasznavehetetlen volt, intézkedési tervei pedig gyakran ellentétben voltak az országos tervvel.
A környezetvédők szerint a hulladékgazdálkodásról szóló adatbázisok is kiábrándítóak, miközben százmilliókat költöttek el erre az adófizetők pénzéből. Az OHT tehát többnyire becsült adatokkal számolhatott, amely ellehetetlenítette az érdemi munkát. Miközben a szaktárca 2002-ben még évi hetvenmillió tonna hulladékról beszélt, egy 2005-ben kiadott könyv mindössze 35,22 millió tonnát említ, pedig állítólag a hulladék menynyisége folyamatosan növekedik az országban. A szervezet összeállítása megjegyzi azt is, hogy éveken át a sötétben kellett tapogatózni a települési szilárd hulladék mennyiségével kapcsolatosan is, amelyről még 2006-ban sem kaptak értékelhető adatokat.
A felügyelőségek nyilvántartásában kialakult káoszt a legjobban az illusztrálja, hogy a regionális tervek alapján az ország hét régiójának összes szemete kevesebb volt, mint az ország összes hulladéka.
Hasonlóan komoly zavarokat tapasztaltak a zöldek a tervekben a csomagolási adatok körül. Minden évben azt mondták ugyanis, hogy ebből nyolcszázezer tonna keletkezik, a hivatalos szervek azonban a Humusz szerint nem tudták, mi a valós helyzet, egyszerűen elhitték az ipar által bediktált számokat.
A Humusz szerint a jövő évekre készült OHT is hemzseg a hiányosságoktól. Az előző tervhez képest a mostani készítésénél vélhetőleg sokkal több tervezhető információ áll rendelkezésre, de továbbra is több alapadat hiányzik, így például az összes települési szilárd hulladékra vonatkozóan. A megelőzés témáját továbbra is diszkréten kerülik, nem az uniós követelményeknek megfelelően állították fontossági sorrendbe a szükséges intézkedéseket és feladatokat. A Humusz megemlíti, hogy a megelőzésnél szabályozási eszközként felmerülhetett volna például a betétdíjak újraszabályozása, a visszavételi kötelezettség és a kvóták újraszabása is. A zöldek kifogásolják azt is, hogy az Európai Uniótól érkező KEOP és regionális források, a szükséges önrésszel együtt közel 300 milliárd forintot fognak biztosítani az úgynevezett csővégi beruházásokra és rekultivációra, vagyis a megelőzés helyett továbbra is a lerakásra és az ártalmatlanításra került a hangsúly. A KEOP fejlesztési projektek költségvetésének mindössze öt százaléka fordítódik majd házi és helyi komposztálásra, újrahasználati központok kialakítására, illetve a megelőzést és a szelektív gyűjtést szolgáló oktató, felvilágosító és PR-tevékenységre, ami nem több, mint húszmilliárd forint.
A tárca ugyanakkor évi néhány tíz millió forintot fordít pályázati formában az illegális lerakók felszámolására, ami képtelen megakadályozni az ilyen szemét- vagy sitthalmok elszaporodását.