Több pénzt kért a főigazgató

Vass Lajos, a Magyar Állami Operaház főigazgatója több pénzt és az elmúlt tíz-tizenöt évben tapasztaltnál több figyelmet követelt az intézménynek az évadnyitó társulati ülésen megjelent Szőcs Gézától, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkárától. Szőcs Géza emlékeztetett, az Operaház idei költségvetéséből mindössze ötmillió forintot zároltak, a költségvetési kényszerből meghozott döntés sokkal inkább sújtotta a Nemzeti Kulturális Alapot és a Magyar Mozgókép Közalapítványt. Az évadnyitó társulati ülésen mutatkozott be Horváth Ádám operaénekes, aki szeptember elsejétől az Operaház miniszteri biztosaként az intézmény gazdálkodását világítja át.

Kovalik lehetősége. Ha nem kapok több lehetőséget, akkor el kell hagynom az országot – nyilatkozta júliusban a Süddeutsche Zeitungnak Kovalik Balázs (képünkön) annak kapcsán, hogy júniusban nem hosszabbították meg lejárt művészeti igazgatói megbízatását az Operaházban. (Ahogy egy kormányhatározat szellemében senkiét sem.) A sértett rendező – a baloldali lapok tálalásában: kirúgott igazgató – a német liberális napilapnak azt fejtegette, hogy az országgyűlési választásokon kétharmados többséget elért Fidesz a nyugati cégek, az amerikai befolyás és a „zsidó pénz” ellen lép fel. (A Népszava publicistája, Várkonyi Tibor szerint amúgy Kovaliktól fényévnyire van a politika.) A jelek szerint Kovaliknak mégsem kellett kivándorolnia: ugyanis az Operaház új évadjának első, szeptember 14-i premierjét, Arrigo Boito Mefistofeléjét ő rendezte. Kovalik értelmezésében Faust ebben az operában a tudomány útján akar megistenülni, aki e törekvését értelemnek és tudásnak nevezi. A címszerepet Bretz Gábor énekli, Faust szerepében Fekete Attila, Margherita–Helena szerepében pedig Létay Kiss Gabriella lesz látható a premieren, az előadás díszleteit Antal Csaba tervezte.

Zsebbe kéne nyúlni, de tényleg – a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Vass Lajos e szavakkal fordult a dalszínház színpadán Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárhoz, majd azt részletezte, a korábbi kulturális kormányzat írásban rögzítette, hogy 2008 és 2010 között évenként 5,3 milliárd forintból gazdálkodhat az Operaház. Míg első évben valóban 5,3 milliárd forint, tavaly már csak 5 milliárd volt, idén pedig 4,7 milliárd forint lett az Operaház költségvetése. Az egykori kulturális minisztert, Hiller Istvánt célzó kritika abból a szempontból is érdekes volt a főigazgató szájából, hogy Vass Lajos éppen Hiller minisztersége idején volt a kulturális tárca közigazgatási államtitkára, így lett később az Operaház miniszteri biztosa, majd főigazgatója.
Vass Lajos felidézte azt is, hogy öt évvel ezelőtt, miniszteri biztossága idején másfél milliárd forintos mínuszt, az operaházi dolgozók felé rengeteg tartozást tárt fel az intézmény átvilágítása. Meglehet, hasonló állapotok fogadják majd Horváth Ádám operaénekest is, akit tegnap Szőcs Géza mutatott be a társulatnak mint az intézmény szeptember elsejével kinevezett miniszteri biztosát. Az államtitkár ismertetésében a miniszteri biztos feladata lesz, hogy fél év alatt átvilágítsa az intézmény gazdálkodását, az eredmény ismeretében fogják meghirdetni az Operaház új stratégiáját. Horváth Ádám, aki bemutatkozó beszédében a közönség, az intézményt fenntartó minisztérium és a társulat szolgálatát jelölte meg céljaként, egy nyolc-tíz fős szakértői bizottság munkáját fogja koordinálni.
A társulati ülésen megjelent Harangozó Gyula balettművész is, akit még augusztusban kértek fel arra, hogy az Operaház miniszteri biztosa legyen, ám már kinevezésének aláírása és minisztériumi meghatalmazás nélkül hozott meg személyi döntéseket. Harangozó elmondta, rövid működése alatt egy több mint tízmillió forintos visszaélésre derített fényt az Operaházban, ennek bizonyítékát később tárja a nyilvánosság elé.
A társulati ülésen számos elismeréssel tüntették ki az Operaház művészeit, kóristáit, műszaki személyzetét, segítőit. A Melis-díjat Nyári Zoltán tenor kapta, László Boldizsár Szegeden veheti át a neki ítélt Simándy József-díjat. Az Operaház örökös tagja lett Pártay Lilla balettművész, Kovács János első karmester, továbbá posztumusz örökös tagsággal tüntették ki gróf Bánffy Miklóst, az intézmény korábbi intendánsát, egykori külügyminisztert. – Neki köszönhetjük azt is, hogy Sopron ma magyar – jegyezte meg róla Szinetár Miklós, az intézmény korábbi vezetője.