Az ország nem kér az MSZP-ből

Mesterházy Attila képviselő szíves figyelmébe ajánlom a nemrég még egekbe magasztalt pártelnökének halhatatlan gondolatait: ha nem tetszik, el lehet menni. No elvtársak, szabad az út. Csak arccal a vasút felé. Én az önök helyében kushadnék, szép csendben meghúznám magam, s valóban a választópolgárokat pozitívan érintő dolgokba szólnék bele, de akkor is csak a szőnyeg széléről. Szerintem nem volt elég nagy a két maflás, amit kaptak az elvtársak, hogy még mindig nem értik, azt üzenték nekik: elég volt. Micsoda arcátlan, felfuvalkodott arrogancia! Az az eset, amikor a tolvaj mondja meg, hány év börtönt kapjon. Persze tudom én, a zsírosbödön mellől elűzetve lenni elég szokatlan állapot, nyolc év alatt hozzászoktak, nem beszélve az azt megelőző ötvenről. Nincs tovább, itt már nem önök fújják a passzátszelet. Néhányan önök közül azért már kapiskálják; vagy valódi baloldali politikát kezdenek el folytatni, vagy eltűnnek a süllyesztőben. Én nem fogom önöket megsiratni emiatt. Nem elég, hogy kiszipolyozták a gazdaságot, a bizalmatlanság és kiszolgáltatottság országává tették hazánkat, még most is hazugságokkal tömik az emberek fejét. Önök alkották meg a magánnyugdíj-pénztári rendszert, hogy még egy csapot nyissanak, az én befizetett adómból nyerészkednek a tőzsdén, az én káromra, s most visítani mernek? Hány milliárd veszteséget sikerült összelapátolni? Legalább ostobaságokat ne beszélnének! Persze még mindig akad néhány olyan újság, tévé és rádió, amely teret ad az MSZP-s propagandának, s azért szurkolnak, csak nehogy Orbánnak összejöjjön, minél rosszabb, annál jobb. Az egyetlen reménysugár az, hogy az embereknek kinyílt a szeme, mindent nem lehet lenyomni a torkukon, tanultak az elmúlt időszakból.
Dr. Zsédelyné László Ildikó,
Monor

Az önbecsapás bajnokai
Először félig-meddig megdöbbentett, végül pedig szánakozással töltött el, amit az önkormányzati választások estéjén és azután tapasztalhattunk a szocialisták részéről. Az MSZP sikerként értékelte elért eredményét. Szanyi és Mesterházy látható elégedettséggel, szinte felszabadultan nyilatkozott, utóbbi a voksolás éjjelén egyenesen „jó hírekről” hadovált. Nem tudom, melyik a szánalmasabb produkció: a szimpla önbecsapás, illetve ebből következően a valóság teljes félreértelmezése, avagy a hamis viszonyítási alap. A párt vezetői ugyanis a tavaszi katasztrofális országgyűlési választási eredményeikhez mérték a mostaniakat. És ebből azt vonták le, hogy tulajdonképpen minden rendben van, még egy kicsit javítottunk is. Ezek szerint az MSZP végképp talajt vesztett. Hiszen a négy évvel korábbi, önkormányzati választásokon elért eredményekhez kell mérni a mostaniakat, amelyek pedig Szeged és még pár kisebb helység kivételével totális vereséget mutatnak szerte az országban. A 2006-ban megszerzett polgármesteri helyek csupán egyharmadát érte el idén októberben a szocialista párt, továbbá az összes megyei közgyűlésben tehetetlen kisebbségbe verte őket a Fidesz– KDNP. De a fővárosban is kiütéses vereséget szenvedtek. A négy évvel korábbihoz képest mindössze két kerületi polgármesteri széket szereztek, egy független jelölt kivételével Budapesten mindenhol a Fidesz győzött fölényesen, továbbá a balliberális oldal húsz év után elbukta a főpolgármesteri posztot is. Ezt a gyászos eredményt ünnepli Szanyi és a többiek? Csak így tovább, MSZP! Ennél nagyobbat már tényleg nem lehet bukni.
Vincze S. Tamás,
Budapest