Ázsia aranyra éhes

Megfordult a trend a jegybanki aranyeladások terén: a harmadik negyedévben a világ több nemzeti bankja is növelte nemesfémtartalékát – közölte az Arany Világtanács legfrissebb jelentésében. Banglades például szeptemberben tíz tonna aranyat vásárolt a Nemzetközi Valutaalaptól, s Oroszország, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Fehéroroszország, Tádzsikisztán és Dél-Afrika is növelte készletét.
Elemzői körökben egyre többen spekulálnak arra, hogy az arany unciánkénti 1300 euró körüli ára esni fog, Soros György pénzügyi befektető pedig korábban lufi kialakulásáról beszélt. – Elképzelhető, hogy év végére elérjük a jóslatok szerinti 1500 eurós aranyárat. Én nem látok ebben semmiféle lufiveszélyt, valós kereslet alakult ki, amelyet a jegybankok érdeklődése csak erősít – magyarázta a Magyar Nemzetnek Gregus Zsolt, az Aranypiac.hu vezető aranykereskedője.
Szakértők szerint fel sem merülhet, hogy a jelenlegi áron a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranyat vásároljon az ázsiai jegybankok példáját követve. Pedig az ország aranytartalékok szempontjából nemcsak a világranglistán kullog az utolsók között, készletei a régió országaihoz mérten is szimbolikus mértékűek. Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranytartalékuk a mienknél, s régiós versenytársaink is átlagosan negyvenszer több aranynyal rendelkeznek, mint a magyar jegybank.
Az MNB szeptember végén hozzávetőleg 3,1 tonnányi aranytartalékot tudhatott magáénak. Ez semmiség ahhoz képest, hogy a rendszerváltozáskor 65 tonnával büszkélkedhetett az ország. A készletből 57 tonnát első jegybanki elnöksége idején Surányi György értékesített akkor 370 dolláros áron arra hivatkozva, hogy inkább az Egyesült Államok valutájába érdemes fektetni értékét. Aranytartalékunk szintje változatlan 1992 októbere óta, amikor újabb öt tonnától szabadult meg az MNB.
Mára egyértelműen bebizonyosodott, milyen hatalmas veszteség érte a készlet felszámolása miatt az országot; az arany ára 2008-tól a válság hatására feltartóztathatatlan szárnyalásba kezdett. „Az aranytartalékok eladása ahhoz hasonlítható, hogy egy irodaházból eladják a tűzoltó-felszerelést, mert semmi jele a tűznek” – így fogalmazott lapunknak Boros Imre közgazdász. Szerinte azért érdemes a jegybankoknak aranyat felhalmozni, mert ezzel a világgazdasági környezet romlása tompítható. Magyarország ezzel szemben euróban tartja tartalékai nagy részét (35 milliárd euró körül), amelynek kezelése többe kerül, mint amennyit a nyugati bankok kamatként fizetnek érte.