Elmarad a várttól a magyar segélyezés

Marad a külügyi intézet. A korábbi tervekkel ellentétben mégsem tagozódik be a Külügyminisztériumba a Magyar Külügyi Intézet, miután a tárca vezetése értesült a központi elképzelésekről, s elérte azok visszavonását – tudta meg lapunk. A tervezett lépés ellen szólt, hogy jelentős erőfeszítést és ráfordítást igényelt volna a személyi állomány közigazgatási átminősítése, miközben függetlenségének elvesztésével be is szűkültek volna a nemzetközi kutatói munka lehetőségei, s a minisztériumnál párhuzamosságok is kialakultak volna. (MN)

Van rá politikai szándék, hogy Magyarországon a nemzetközi fejlesztési együttműködési (úgynevezett NEFE) tevékenységhez a közeljövőben kerettörvényt és politikát alkossanak, hiszen a legutóbbi vonatkozó dokumentum 2002-ben keletkezett – hangzott el tegnap a Magyar Külügyi Intézetben. Makkay Lilla, a Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási főosztály vezetője elmondta: Magyarország 24 milliárd forintot költ ezekre a célokra, az összeg nyolcvan százalékát különböző nemzetközi struktúrákon, például 15 milliárdot az Európai Unión keresztül használnak fel, kétoldalú alapon ennél jóval kevesebbet. Mindez része annak a 100-110 milliárd dollárnak, amelyet a fejlett világ költ évente az OECD által segélyezhetőként számon tartott 162 országban.
Jelenleg a magyar nemzeti termék 0,095 százalékát fordítják erre a célra, szemben azzal az irányelvvel, amely szerint az Európai Unió új tagállamainak 2010-re 0,17, 2015-re pedig 0,33 százalékos arányt kellene elérniük.
Magyar szempontból jelenleg két szomszédos országban, Szerbiában és Ukrajnában érintkezik a nemzetpolitika a fejlesztéspolitikával, mindazonáltal a legkiemeltebb feladatot Afganisztán jelenti. Igaz, ez utóbbinál változások várhatók, mivel a magyar segélyezést megvalósító honvédségi tartományi újjáépítési csoport (PRT) jövőjét a biztonsági helyzet romlása miatt felülvizsgálják.