Iszapáradat: nyolc áldozat

Devecser határában megtalálták annak az idős asszonynak a holttestét, akit a múlt hétfői vörösiszap-áradás óta kerestek a mentésben részt vevők. A kármentesítést végzők további eltűnt személyek után már nem kutatnak. A Mal Zrt. vörösiszap-tározójának sérült északi falán tegnap lapzártáig nem nőttek tovább a repedések; a Kolontárt és Devecsert védő több kilométeres gát építésével a remények szerint szerdára végeznek az építők.

A Magyar Kármentő Alap számlaszáma külföldi utalás esetén, IBAN és SWIFT-kóddal együtt:
IBAN HU28 11794022 22222222 00000000
SWIFT-kód: OTP-HU-HB

Megtalálták a katasztrófavédők az iszapáradat nyolcadik halálos áldozatát tegnap Devecser határában – közölte Dobson Tibor kármentesítési szóvivő. A speciális mentők egy idős nő holttestére bukkantak; a szóvivő közlése szerint több eltűnt embert már nem keresnek. Nem javult a legsúlyosabb állapotban kórházban lévő sérült állapota sem, míg a másik két, bőrének jelentős részén sérült ember állapota jobb. Ismert, múlt hét hétfőn szakadt át a Mal Zrt. zagytározójának gátja, a kiömlő vörösiszap nyolc halálos áldozata mellett csaknem 150 ember szenvedett égési sérüléseket, még ötven embert ápolnak a kórházakban.
– Nem történt változás a zagytározó gátjának sérült, északi részén, de akkor sincs gond, ha minimálisan tágultak is a repedések, mert az esetlegesen kiömlő vörösiszap már olyan sűrű, hogy csak pár száz métert haladna – mondta lapunknak Dobson Tibor. Hozzátette: megállás nélkül építik a Kolontárt és Devecsert védő gátrendszert, várakozása szerint szerdára készülhetnek el a munkával. Addig azonban a kolontáriak nem költözhetnek vissza községükbe, és a katasztrófavédelem Devecseren sem fújta le a készültséget.
A Népszabadság tegnap helyiekre hivatkozva arról számolt be, hogy a tározó gátját folyamatosan magasították.
Még fenntartják az egy hete elrendelt harmadfokú készültséget Győr-Moson-Sopron megyében – tájékoztatott az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Közleményük szerint javul a Marcal folyón érkező víz minősége, így a Rába, a Mosoni- és az Öreg-Duna a szennyezés előtti állapotban van. A víz pH-értéke a koroncói duzzasztónál vasárnap este 8,18 volt. Jelenleg négy helyen kezelik légbefúvással a vizet, hogy a gipsz jobban oldódjon benne. A Fővárosi Vízművek szakemberei folyamatosan ellenőrzik a Duna vizének állapotát a Szentendrei-sziget legészakibb részén. A pH-értékre, vezetőképességre és nehézfémek kimutatására végzett, valamint ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei egyöntetűen azt bizonyítják: a szennyezés olyan jelentős mértékben felhígult, hogy a Dunát elérve nincsenek aggodalomra okot adó elváltozások.
Különböző internetes fórumokon azonban horgászok arról számoltak be, hogy számos kecsege és szilvaorrú keszeg tetemére bukkantak Dunaalmás, Dunakeszi, Budapest térségében. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a halpusztulás oka nem lehet a szennyezettség, a korábban talált haltetemek is a Tarna és a Marcal folyóból kerültek a Rábán keresztül a Dunába. Németh Zoltán, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója azzal magyarázta a tetemek megjelenését, hogy három hete kecsegéket telepítettek a Rába torkolatába, véleménye szerint azok pusztulhattak el. Leszögezte: a folyó pH-értéke alapján a Dunában nem volt halpusztulás. Felvetésünkre, amely szerint a horgászok gipsszel telt kopoltyújú halakat is találtak, kijelentette, a gipsz leülepszik a víz aljára.
Mindeközben a Szlovák Horgászszövetség is azt szeretné, ha magyarországi ökológiai katasztrófával kapcsolatban ideiglenesen betiltanák a dunai horgászatot Nagymegyer (Velky Meder) és Párkány (Stúrovo) között – jelentette be a szervezet elnöke, aki szerint a tilalmat elrendelő döntés előkészítése már folyamatban van.
Az iszapár területén még múlt pénteken vett minták analízisének eredményét ma ismertetik. A Kormányzati Koordinációs Bizottság tudományos tanácsa majd ennek ismeretében készíti el összegzését – mondta Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Megérkezett Magyarországra az Európai Unió három szakértője is, akik a következő napokban terepmunkát végeznek az ajkai térségben. Megállapításaikról és javaslataikról pénteken számolnak be – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Románia az Európai Unió környezetvédelmi tanácsának e héten zajló ülésén kérni fogja: vegyék fel a veszélyes anyagokat tartalmazó, Seveso II listára a vörösiszapot is, amely az ajkai szennyezést okozta – jelentette ki Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter. Borbély leszögezte: Romániának határozott álláspontja lesz a magyarországi ajkai iszapömlés ügyében, hiszen mindenkinek felelnie kell tettéért, aki reményét fejezte ki, hogy szenynyezést okozó cég nem fog eltűnni úgy, mint a 2000-es tiszai ciánszennyezésért felelős Aurul vállalat, amely nem fizetett a Magyarországon okozott katasztrófáért.