Pera már a XIX. századtól az európai követségek kedvelt isztambuli városnegyede volt, egyfajta szimbóluma Törökország nyugati kötődésének. Az itt található Pera Múzeum öt éve nyitotta meg kapuit, nem messze a Boszporusztól a keleti és nyugati kultúra közötti híd szerepét kívánja betölteni. E célt szolgálja Csontváry Kosztka Tivadar életműve javának a bemutatása is, a kiállítást tegnap este Szőcs Géza nyitotta meg.
A kultúráért felelős államtitkár beszédében felidézte, mi jellemzi a XXI. században a török–magyar kulturális együttműködést. Kocaeli város vezetése 2005 őszén vetette fel egy Thököly-emlékház létrehozásának gondolatát, a 2008 novemberében megnyílt kiállítással Thököly Imréről és Zrínyi Ilonáról, száműzetésük helyszínéről, az egykori Nikomédiáról emlékezhettek meg törökök és magyarok. Az emlékhely átadását a rodostói Rákóczi Emlékház és az osmaniyei Bartók Béla Múzeum és Emlékkiállítás megnyitása követte 2010 februárjában, míg májusban Pécs a kulturális főváros rendezvényein belül tematikus hónapot szentelt a török kultúrának.
Két héttel ezelőtt nyílt tárlat Nahit Kabakci gazdag műgyűjteményéből Pécsett, amely a XX. századi török képzőművészet legjobbjait mutatja be. Tegnaptól pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből 39 alkotás látható december 12-ig Csontváry Kosztka Tivadar életművéből, középpontban az 1908-ban készült Magányos cédrussal.
Legutóbb több mint tizenöt évvel ezelőtt volt rá példa, hogy enynyi Csontváry-képet egyszerre állítsanak ki külföldön. A törökök a tárlat kapcsán katalógust is készítenek, így maradandó nyoma is marad a képek vendégszereplésének. Isztambulban egyébként december közepéig lesznek láthatók Csontváry Kosztka Tivadar képei. Bár megállapodás még nem történt, a baranyai múzeum a németországi Ruhr-vidék városainak is felajánlaná a kollekciót, így könynyen lehet, hogy a jövőben más kulturális fővárosba is eljutnak az alkotások.
Titok derült ki Magyar Péterről, és megállíthatatlanul terjed a neten