Molekulákat építenek

Egy amerikai és két japán állampolgárságú tudós kapja meg december 10-én a kémiai Nobel-díjat – döntött tegnap a svéd akadémia illetékes bizottsága. Richard F. Heck, Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira az indoklás szerint új és hatékony módon kapcsolták egybe a szénatomokat, hogy a mindennapi életünket befolyásoló komplex molekulákat építethessenek.

Richard F. Heck, a Delaware Egyetem professor emeritusa, Negisi Ei-icsi, a Purdue Egyetem kémiaprofesszora és Szuzuki Akira, a Hokkaido Egyetem professor emeritusa kapja megosztva az idei kémiai Nobel-díjat – jelentették be tegnap Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A tudósok az elismerést a szerves molekulák szintézisében alkalmazott palládiumkatalizált keresztkapcsolások eljárásának kidolgozásáért kapják. Az akadémia bizottságának indoklása szerint a kutatók új és hatékony módon kapcsolták egybe a szénatomokat, hogy a mindennapi életünket befolyásoló komplex molekulákat építhessenek – jelentette az MTI. Mint azt korábban megírtuk, a díjjal tízmillió svéd korona (295 millió forint) jár együtt.
A szénalapú (szerves) vegyületek a földi élet építőkockái. Ahhoz, hogy komplex szerves molekulákat állítsanak elő mesterségesen, a vegyészeknek meg kellett tanulniuk, hogy miként kapcsolják egymáshoz a szénatomokat, utóbbiak ugyanis nemigen szeretnek egymással kölcsönhatásba lépni. A kémikusok által kidolgozott első eljárások a szénatomok reaktivitásának növelésére irányultak, e metódusok révén azonban csak egyszerű molekulákat sikerült előállítani. Bonyolultabb molekulák építésénél viszont túl sok nem kívánt melléktermék keletkezett a kísérleteknél. A palládium által katalizált keresztkapcsolásoknál sikerült megoldani a problémát, s a vegyészek egy sokkal precízebb és hatékonyabb módszer birtokába kerültek. A Heck-reakciónál, a Negisi-reakciónál és a Szuzuki-reakciónál a szénatomok egy palládiumatomon találkoznak, és közelségük beindítja a kívánt kémiai folyamatot. A palládiumkatalizált keresztkapcsolások eljárását például a gyógyszergyártásban és az elektronikai iparban már évek óta világszerte alkalmazzák.
Richard F. Heck amerikai állampolgár, 1931-ben született a Massachusetts állambeli Springfieldben. PhD-fokozatot 1954-ben a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA) szerzett, jelenleg a Delaware-i Egyetem professor emeritusa. Negisi Ei-icsi japán állampolgár. 1935-ben született a kínai Csangcsunban, mely korábban japán terület volt. Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen szerezte 1963-ban a PhD-fokozatot, jelenleg a Purdue Egyetem professzora. Szuzuki Akira japán állampolgár, 1930-ban született Mukavában, 1959-ben PhD-zett a szapporói Hokkaido Egyetemen, amelynek jelenleg a professor emeritusa.
Túlzás nélkül elmondható, hogy a három friss kémiai Nobel-díjas munkássága az elmúlt másfél évtizedben teljes mértékben megváltoztatta a szerves kémia lehetőségeit – hangsúlyozta Hajós György, az MTA Kémiai Kutatóközpontja Biomolekuláris Kémiai Intézetének igazgatója. Elmondta, a tudósok által kidolgozott reakcióval olyan vegyületeket tudunk létrehozni, amelyeket korábban lehetetlen volt, mivel nem ismertek ilyen módszereket.
Az aranyból készült érmét és a mellé járó összeget december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján, Stockholmban adják át. Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Zsigmondy Richárd 1925-ben, Hevesy György 1943-ban, Polányi János 1986-ban, Oláh György 1994-ben, Herskó Ferenc (Avram Hershko) pedig 2004-ben részesült az elismerésben.