Tojáshéj az arcban

Egy, a minap Budapesten aláírt együttműködési megállapodás alapján Dél-Koreában hamarosan alkalmazhatják csonthelyreállító műtéteknél a magyar kutatók által kifejlesztett nanoszerkezetű hidroxiapatitot (HAp). A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében (MTA MFA) tojáshéj- és kagylóalapú technológiát dolgoztak ki e célra. Ennek továbbfejlesztése és gyakorlati kipróbálása a jövőben a Gangnung-Vondzsu (Gangneung-Wonju) nemzeti egyetem fogászati és korrekciós arcsebészeti klinikáján folytatódik – olvasható a magyar intézet közleményében.
Arc- és szájsebészeti korrekciós műtéteknél sok beteg esetében érhető el lényeges javulás az implantátumokkal, a szervezet azonban nem mindig fogadja be a mesterséges anyagokat, mint például a csontok pótlására alkalmazott fémeket – fejtette ki lapunknak Bársony István, az MTA MFA igazgatója. A tudósok ezért hívnak segítségül olyan szövetbarát anyagokat, mint a hidroxiapatit. A nanoszerkezetű anyagtól – amelyet az intézet kutatói a kidobásra ítélt tojáshéjból és kagylóból mechanokémiai eljárással nyernek – azt remélik a kutatók, hogy a jövőben a betegnek gyorsabb gyógyulást, az orvosnak pedig rövidebb műtéti időt jelenthet. A belőle készített pótlékkal nem a csontot helyettesítik a szakemberek. Arra ugyanis idővel ránő a csontszövet, maga a bioaktív anyag pedig felszívódik a szervezetben. Az eddigi kísérletek alapján egyértelműen kedvezőbbek a nanoméretű hidroxiapatit tulajdonságai a korábban alkalmazott szintetikus HAp-anyagokénál – hangsúlyozta az igazgató.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a hazai kutatók fejlesztése mikor válik az orvosi gyakorlat részévé, Bársony István azonban úgy véli, ez belátható időn belül megtörténik.