Életfogytiglant kért az ügyész

Várhatóan hétfőn, a kiskunlacházi gyerekgyilkosság évfordulóján hirdet ítéletet a Pest Megyei Bíróság P. József ügyében. A vádlottra életfogytig tartó fegyházbüntetést kért tegnap az ügyész. A védelem szerint a hatóságok a sajtó és a társadalom nyomása alatt állnak az ügyben, a vád indítványa ezért eltúlzott.

Elmarasztalás után új eljárás. Érthető indulatokat váltott ki Kiskunlacházán, amikor két éve édesapja holtan talált rá a településen a 14 éves H. Nórára. Répás József polgármester emlékezetes beszédében – némelyek szerint – párhuzamot vont a gyilkosság és a helyi cigányok által elkövetett egyéb bűncselekmények között. Tény, hogy a polgármester szavait alátámasztották a rendőrség korai nyilatkozatai, amelyek cigány férfiakat említettek lehetséges elkövetőkként. A meggyanúsított romák vállalták a poligráfos vizsgálatot is, de hamar kiestek a hatóság látóköréből. Hét hónap múlva a nyomozók eljutottak a bűncselekmény helyszíne mellett lakó P. Józsefhez. A Magyar Helsinki Bizottság javaslatára az Egyenlő Bánásmód Hatóság januárban elmarasztalta és pénzbüntetésre ítélte Répás Józsefet. A Fővárosi Bíróság kedden hatályon kívül helyezte a hatóság döntését, s új eljárásra kötelezte a testületet.

Életfogytig, legalább harminc évig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte tegnap az ügyész a két éve elkövetett kiskunlacházi gyilkosság feltételezett tettesére, P. Józsefre. A komoly társadalmi és etnikai vitákat keltő bűncselekmény tárgyalássorozata a perbeszédekkel folytatódott a Pest Megyei Bíróságon, Szalay Csaba tanácsa hétfőn, a bűntett évfordulóján hirdeti ki elsőfokú ítéletét.
Szabó Zsolt, a Pest Megyei Főügyészség képviselője csaknem kétórás vádbeszédében összegezte a nyomozás és az áprilisban megkezdett per bizonyítékait. A vádhatóság szerint a gyilkosság vizsgálatát számos oda nem illő mellékhang kísérte, és az sokkolta a hazai közvéleményt. Szabó Zsolt úgy látta, hogy a kedélyek csak akkor nyugodtak meg, amikor tavaly júniusban a rendőrség elfogta P. Józsefet. Az ügyészség perdöntő és megcáfolhatatlan bizonyítékoknak tartja a bűntett helyszínén rögzített, a vádlottéval egyező genetikai mintákat, illetve az áldozat, a 14 éves H. Nóra személyes tárgyait, amelyeket a terhelt házában elrejtve, hét hónappal a gyilkosság után találtak meg a rendőrök. A vádlott korábbi nyilatkozataiban részletesen leírta a szexuális aktust, és állította, a sértett élt, amikor magára hagyta. Az ügyész ezzel szembeállította P. József három különböző vallomását, amelyek egyikében azt mondta, a lány élt, a másikban, hogy meghalt, a harmadikban pedig azt, hogy nem győződött meg H. Nóra állapotáról, amikor ő távozott.
Az ügyész az áldozatot ismerő tanúk elmondásai alapján kizártnak nevezte, hogy H. Nóra elcsábította volna az ismeretlen, jóval idősebb, ittas és ápolatlan férfit. A vádhatóság álláspontja szerint a vádlott láthatta, amikor H. Nóra bement a kis erdőbe, a későbbi áldozat vélhetőleg le akarta vágni a rokonához vezető utat. A férfi utánament, leütötte a lányt, majd fojtogatni kezdte, miközben megerőszakolta. Az orvos szakértők kevés olyan sérülést találtak a holttesten, ami védekezésre utalt. Szerintük a fojtás miatt fellépő oxigénhiányos állapot bódultságot, ezzel magatehetetlenséget okozott, az áldozat ezért nem küzdött támadójával. Szabó aljas indokból elkövetett emberölés, erőszakos közösülés és kifosztás miatt tett javaslatot az említett büntetési tételre a bíróságnak.
Nem csitultak a kedélyek a vádlott őrizetbe vételével, a rendőrségen és a bíróságon pedig azóta is folyamatos a sajtó- és a társadalmi nyomás – kezdte perbeszédét Ruzsbaczky Nóra, P. József védője. A jogásznő más, a kiskunlacházinál súlyosabb ügyek pereivel igyekezett alátámasztani, hogy az ügyészi indítvány – szerinte – túlzottan súlyos büntetést kért védencére. Nem életszerűtlen, hogy a közvetlen, a koránál idősebbnek látszó és szintén ittas H. Nóra beszélgetésbe kezdett a terhelttel – mondta az ügyvéd. Ruzsbaczky Nóra szerint az áldozat védekezésére utaló sérülések nem csak a bódultság miatt hiányozhattak a holttestről, elképzelhető, hogy a lány valóban beleegyezett a közösülésbe. A védő emlékeztetett arra a fejsérülésre, amelynek eredetét nem tudták tisztázni a szakértők, s amely akkor keletkezhetett egy faágtól, amikor P. József az aktus után ellökte magától a sértettet. További rejtély, hogy a vádlott miképp mezteleníthette le szinte teljesen a lányt – mondta az ügyvéd. Hozzátette: az egyik korai szakértői nyilatkozat szerint az áldozat szájában is találtak ondót, a későbbi jegyzőkönyvek azonban már nem tartalmazzák ezt. Ha az előbbi jelentés igaz, az valószínűtlenné teszi az erőszakos közösülést – összegezte Ruzsbaczky Nóra. Az ügyvédnő arra tett indítványt, hogy P. Józsefet az emberölés alapesete miatt vonja felelősségre a bíróság, és ne marasztalják el erőszakos közösülés, illetve kifosztás miatt.