Elhúzódhat az afganisztáni misszió

Miközben a NATO-tagországok politikai vezetői a szervezet hét végi lisszaboni csúcsértekezletére készülnek, legtöbbjüket az foglalkoztatja, hogy miként vethetnek véget anyagi és politikai értelemben egyaránt költséges afganisztáni missziójuknak anélkül, hogy az szövetségesi státusuk és természetesen biztonsági érdekeik rovására menne. Bár a Barack Obama amerikai elnök nevéhez kötött új stratégia az átmeneti csapaterősítések időszaka után már a jövő évtől kilátásba helyezte a külföldi erők kivonásának megkezdését, annak ütemezését bizonyos kritériumok teljesüléséhez – mindenekelőtt a biztonsági helyzet javulásához – kötik.
A NATO és a legtöbb szövetséges ország tervezői, valamint a Karzai-kormány számára 2014 az az év, amikorra az afgán katonai és rendőri erők kiképzésével, felszerelésével, létszámának növelésével el kívánják érni, hogy azok a közép-ázsiai ország teljes területén képesek legyenek önállóan műveleteket végrehajtani, szavatolni a biztonságot. A szövetség kabuli civil főképviselője azonban a Reutersnak adott nyilatkozatában tegnap szkeptikusnak mutatkozott a menetrenddel kapcsolatban. Mark Sedwill szerint elképzelhető, hogy Afganisztán egyes részein nem tudják átadni a katonai feladatokat az afgán nemzeti hadseregnek a tervezett határidőre, és ezért ezeken a helyszíneken az átadás átcsúszhat 2015-re, sőt, „évekkel későbbre” is.

Veszélyben az új START. A november 2-i félidős amerikai törvényhozási választásokon győztes Republikánus Párt képviselői egyre többször jelzik, hogy nem tartják sürgetőnek a stratégiai fegyverek csökkentéséről áprilisban kötött amerikai–orosz új START egyezmény ratifikációját. Joe Biden alelnök tegnap az amerikai nemzeti biztonságra veszélyesnek nevezte ezt a magatartást, mivel a jóváhagyás hiányában nem ellenőrizhetik és nem követhetik nyomon az orosz nukleáris arzenált (Z. G.)