Ízlések és párhuzamok

Lemondott tisztségéről a héten Gatter László, a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke. Az ország legnagyobb bíróságának vezetője, Budapest összes bírájának igazgatási főnöke december 31-ig tölti be pozícióját. A jövő évtől az FB egyik büntetőtanácsának elnökeként vesz részt az ítélkező- munkában.
Találgathatnánk, miért is jutott erre az elhatározásra Gatter László: miért ment be kedden a Markó utcai igazságügyi palotába, hogy személyesen adja át lemondását Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének. Erős ugyanis a gyanúnk, hogy nem őszinték az indokai, amelyeket némi habozás után nyilvánosságra hozott. Gatter azt mondta: nem felel meg az ízlésének az a mód, ahogyan a kormány az Alkotmánybíróságnak (AB) a 98 százalékos különadótörvény ügyében kedden kihirdetett határozatára reagált. Leszögezhetjük: az AB határozat kihirdetése nyomán a kabinet – a szokásoknak megfelelően – a megoldást keresi. Értelmezi a jogot, a jogi helyzetet, ami a legtermészetesebb az ilyen esetekben. Gatter ügyetlen érvelést, védekezést választott.
Az hihetőbb, hogy nem alakult ki jó kapcsolat közte és a Legfelsőbb Bíróság elnöke között, ez viszont régóta köztudomású tény. Eredetileg, 2008 nyarán, Lomnici Zoltán távozásakor Gatter maga is szerette volna megpályázni az éppen megüresedő főbírói széket. Sólyom László akkori köztársasági elnök azonban három alkalommal is Baka Andrást ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Nem titok az sem, hogy másfél évvel ezelőtti megválasztása után Baka nem örült annak, hogy Gatter áll a főváros élén. Személyes hatalmi ellentétük azóta mindinkább elmélyült. Baka hosszú távú tervet, úgynevezett stratégiát dolgoztatott ki. S láss csodát: a szakértők azt javasolták neki, bontsa két részre a nagy létszámú Fővárosi Bíróságot, a Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett pedig több önálló ítélkező fórumot hozzon létre. Az országos bírósági vezető a nyáron sajtókampányt indított terveinek bemutatásáért. Ha a törvényhozás segítségével sikerült volna megvalósítania elképzeléseit, Gatter állására már kiírhatták volna az új pályázatot.
Az országos és a budapesti főbíró belviszálya végül méltatlan és nevetséges formát öltött: Gatter egy belső fórumon nyílt levelet intézett feletteséhez, Baka pedig ugyanott felszólította, hogy többé ne forduljon hozzá ilyen formában. Várható volt, hogy kenyértörésre kerül a sor, sajnálni csak azt lehet, hogy nem mind a ketten távoznak a vezetői tisztségből. A Legfelsőbb Bíróság nem tudta elfogadni Bakát, aki sosem dolgozott a hazai igazságszolgáltatásban, bírói szakvizsgája sincs, a tatai sortűz ügyében pedig a strasbourgi bíróságon olyan határozat meghozatalában vett részt, amely szerint az LB 2001-ben nem bizonyította, hogy 1956-ban Tatán is forradalom volt.
Gatter László 1992 óta tölt be vezetői tisztséget, először a Pest Megyei, később a Fővárosi Bíróságot irányította. Most alighanem csalódott amiatt, mert a 2006-os őszi eseményeket vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Balsai István a napokban közzétett jelentésében a Fővárosi Bíróságot is bírálattal illette. Elmarasztalta az FB-t az a parlamenti albizottság is, amely szintén október 23-a előtt foglalta össze megállapításait a négy évvel ezelőtti hatósági túlkapásokról. A bizottsági meghallgatáson Gatter ugyan bocsánatot kért azoktól, akiket hátrány ért a téves bírósági döntések miatt, ám felelősségét nem ismerte el. Szabadfi Árpád akkori főkapitány-helyettes után ő a második, aki a meghallgatások után lemondott pozíciójáról. Van még mit tenni a jogállami igazságszolgáltatásért. A folyamat ezzel nem zárult le.