Másodfokon a móri büntetőper

A bíróságon találkozik holnap a 2002-es, nyolc áldozatot követelő móri bankrablás valódi és vélt szereplője. A gyilkosságokkal korábban indokolatlanul összefüggésbe hozott Hajdú László és az igazi elkövetők egyike, Weiszdorn Róbert ügyeit egyesítve tárgyalja a Fővárosi Ítélőtábla.

Kaiserékat tisztázták. Hajdú Lászlót és Kaiser Edét több lehetséges tettes után nevezte meg a rendőrség a móri gyilkosságok elkövetőiként. A páros ügyében hat éve hozott döntést a Fővárosi Bíróság, Kaisert tényleges életfogytig tartó fegyházra ítélték, Hajdú szerepét nem sikerült feltárni. Ő más bűncselekményeiért viszont 17 évet kapott. Kaiserre perújítási eljárásában nem jogerősen 18 év szabadságvesztést szabtak ki. Weiszdorn Róbert többször is tisztázta Kaisert és Hajdút a bíróság előtt, elmondta, hogy nekik nincs közük a móri vérengzéshez.

Újabb fejezettel bővül a nyolc halottat követelő móri bankrablás ügye, holnap egyesített eljárásban áll a Fővárosi Ítélőtábla elé a valódi elkövetők egyike, Weiszdorn Róbert és a gyilkosságokkal korábban összefüggésbe hozott, de azokért el nem marasztalt Hajdú László. A nyolc évvel ezelőtti vérengzés büntetőpere a fellebbezések után került a táblabíróságra. Az ügyben korábban tényleges életfogytiglannal sújtott, majd felmentett Kaiser Edének még szintén nem zárult le a perújítása, de utóbbit nem lehet egyesíteni Weiszdorn és Hajdú másodfokú eljárásával, ezért Kaiser nem vesz részt a tárgyaláson. Az MTI beszámolója szerint ugyanakkor mindhárom férfi perében azonos büntetőtanács jár majd el. Weiszdorn és Hajdú ügyeinek egyesítését még nem jelentette be a bíróság, de a kitűzött tárgyalások azonos időpontja és az idézések sejtetni engedik ezt. A Fővárosi Ítélőtábla a jelek szerint nemcsak egy szokványos másodfokú eljárásra készül, hanem újabb bizonyításra: holnapra hét igazságügyi szakértőt, csütörtökre ugyanennyi tanút vár Lassó Gábor tanácsa.
A holnapi tárgyalási fordulón Weiszdorn Róbert bűncselekményeinek részletezésével kezdi a másodfokú eljárást a táblabíróság. A férfit két éve életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fejér Megyei Bíróság, az elsőfokú verdikt értelmében legkorábban harminc év múlva szabadulhat. A vád és az ítélet szerint a terhelt állt a móri bankfiók ajtajában, ő küldte el műszaki hibára hivatkozva az érkező ügyfeleket, mialatt feltételezett társa, Nagy László az irodákban végzett áldozataival. Ismert, utóbbi az előzetes letartóztatása alatt öngyilkos lett, Weiszdorn Székesfehérvárott tárgyalt büntetőpere főképp azt a kérdést feszegette, hogy ő lőtte-e le a pénzintézet biztonsági őrét. Az ítélet megállapította, hogy Weiszdorn lépett be elsőként a bankfiókba, és azonnal tüzet nyitott az őrre. Mórocz Emil bíró a határozat indokolásakor kitért rá, hogy a két rabló vélhetőleg nem azzal a szándékkal érkezett a pénzintézetbe, hogy mindenkit megöljön, de Weiszdorn lövései után Nagy László úgy döntött, senkit nem hagyhatnak életben. Mórocz bíró szavai szerint Weiszdorn tette volt a vérengzés nyitánya. A vádlottat több emberen elkövetett emberölésben és rablásban, mint társtettest marasztalta el a Fejér Megyei Bíróság. Az ügyészség súlyosbításért, tényleges életfogytiglani büntetés kiszabásáért fellebbezett.
A védelem szerint Weiszdorn valóban tüzelt pisztolyából az őr felé, de – gyakorlatlan lövészként – célt tévesztett, a lövedékek az ablakon át távoztak a bankból. A védelem álláspontja ma is az, hogy Weiszdorn Róbert részt vett a rablásban, de nem ő ölte meg az őrt, ezért azt szeretné, hogy a társtettesként, több emberen elkövetett emberölés helyett egyrendbeli kísérletben vizsgálják a vádlott szerepét – mondta el lapunknak Lichy József, a terhelt ügyvédje. A jogász beszámolt arról, hogy a Fejér Megyei Bíróság elutasító végzése után a Fővárosi Ítélőtábla várhatóan a holnap kezdődő bizonyítás részévé tette Nagy Lászlónak az előzetesben, titokban írt naplóját, amely könyvként jelent meg. Bár ebben Nagy kisebbíteni igyekezett saját szerepét a vérengzésben, szakemberek szerint a részletes leírások számos momentumot megmagyaráznak a móri ügyben.