Szakmai véleményükben azt kifogásolták a költségvetés-tervezettel kapcsolatban, hogy nincs benne három évre szóló „kitekintés”. Úgy tűnik, hogy ezt azóta a kormány villámgyorsan pótolta.
– A költségvetés-tervezet mellől továbbra is hiányzik ez az anyag. Az a hároméves kitekintés, amelyről a sajtóban szó van, egy uniós dokumentum, amely tartalmaz elemeket a 2011 után várható pályáról.
– Milyen teendőkkel adós még a pénzügyminisztériumi feladatokat átvevő nemzetgazdasági tárca?
– A költségvetés tervezete jó néhány elemében jobb az eddigieknél, azonban vannak még olyan területek, ahol további javulásra van szükség. Hiányoznak például azok a törvények, amelyek a büdzsé adatainak alátámasztott voltát igazolják.
– Kaptak ígéretet a kabinettől arra, hogy ezt pótolják?
– E hét péntekére, vagyis mára ígérte a kormány, hogy kidolgozza az alátámasztó törvényeket, ismertebb nevén a salátatörvény tervezetét.
*
– A jogszabályok kettős értelmezésre adnak lehetőséget. A számvevők számon kérhetik az alátámasztó törvényeket, az Alkotmánybíróság ugyanakkor néhány évvel ezelőtt olyan határozatot hozott, amely más részről megengedi a csúszást a kormánynak. Azt kérjük az új kabinettől, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek az ellentmondásnak a felszámolására.
– Lát-e olyan kockázatokat, amelyek a három százalék alatti hiányt veszélyeztetnék?
– A hiánycél várhatóan teljesül, ezt a Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank is elismerte. Nem hangsúlyozza ugyanakkor eléggé azt a tervezet, hogy az ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. A múltbeli rossz döntések következményeit továbbra is viselni kell, ugyanakkor az államadósság várhatóan csökken, 1200 milliárd forintról 1067-re esnek vissza a kamatterhek. Ezek nagyszerű dolgok.
– Lehet-e tapasztalni a költségvetés tervezetében azt, hogy takarékosabban működik majd az állam?
– Ez nem egy pazarló költségvetés. A központi szervek öt, a háttérintézmények tíz százalékkal kevesebből gazdálkodnak. Azt még nem tudjuk megítélni, hogy a kiadáscsökkentést fűnyíróelv alapján hajtják-e végre, vagy odafigyelnek közben a hatékonyság javítására. Ez is egy olyan kérdés, ahol az aprólékos munka még hátravan, várjuk a kiegészítő információkat.
– Jobb véleményt alkottak a költségvetésről, mint a Költségvetési Tanács vagy a jegybank, ugyanakkor kifogásaik is voltak bőven. Összegezné a legfontosabbakat?
– Időben álljanak rendelkezésre a megalapozottsági szabályok és számítások, készüljenek áttekinthető összegző kimutatások, de csak ott, ahol szükséges. Az éven túli kötelezettségeket tegye rendbe a kormány, húsz éve nagy zűrzavar van ezen a területen; részben ennek is tulajdonítható, hogy „csontvázak” kerültek bele a rendszerbe. Ugyanígy a nemzeti vagyon számbavétele is megoldásra vár.
– Ha a költségvetés ellenőrzésének a gazdája a számvevőszék, akkor miért van szükség a Költségvetési Tanácsra is?
– A tanácsot a válság begyűrűzésekor hozták létre, rendkívüli helyzetre válaszlépésként. Kérdés, hogy most, amikor normalizálódtak a viszonyok, szükség van-e egy ilyen intézményre a magyar közjogi rendszerben. Mi azt reméljük, hogy a válságkormányzásból vissza lehet térni a normális kormányzásra.
– Melyiküknek van nagyobb hatásköre?
– Eredetileg arról volt szó, hogy a tanács vétójogot nyer költségvetési kérdésekben, de ezt nem kapta meg, így fogatlan oroszlánná vált. A számvevőszéknek több joga van, a zárszámadáson is számon kérheti a közpénzek felhasználásával kapcsolatban a kormányt. A tanács véleményt mondhat a hosszabb távú makropályáról, ez tulajdonképpen elvárás is tőle. Igazuk van, amikor azt mondják, hogy a költségvetés-tervezetből hiányoznak információk, hatásvizsgálatok. A kialakult vita azonban sok tekintetben olyan, mintha valaki, akinek még gyermeke sem született meg, az unokája pályaválasztásán aggódna.
– Egyesek arra hívták fel a figyelmet: hiába teljesítjük a hiánycélt, az EU nem szünteti meg az eljárást velünk szemben, mert nem tartható a pénzügyi pálya. Nem túlzás ez?
– Megfigyelhető, hogy sokan olyasmit is számon kérnek a költségvetésen, amit annak nem kell tartalmaznia. A kritikai észrevételeket segítő szándékkal kellene megfogalmazni. Oda kellene eljutni, hogy megalapozott költségvetése legyen Magyarországnak. Nem minden kifogásból érződik az, hogy az valóban az ország egészének érdekében merül fel.
– Önök szerint mennyi idő alatt lehet a költségvetési tervezés zavarait kiküszöbölni?
– Több év megfeszített munkájára van szükség. A költségvetés akkor sem lesz tökéletes, folyamatos csiszolásra szorul majd. De egy rugalmas, jól kezelhető és átlátható rendszeren belül, ha zűrzavar támad is, könnyebb megtalálni a problémát. Ha az alrendszerek (kórházak, közlekedés, rendvédelem stb.) átláthatók, a rosszul gazdálkodó szereplőket könnyebb kiszűrni, felelősségre vonni.
A jegybankkal nem konzultáltak. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap közölte: hiányolja a strukturális változtatásokat a 2011-es költségvetésből. A jegybank vezetője emellett a banki különadót is bírálta, mondván, az visszaveti a növekedést. Simor András egy levelet is eljuttatott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, amelyben azt nehezményezte, hogy a jegybankkal nem konzultált a kormány a 2011. évi büdzséről. – Simor Andrást a kormánnyal szembeni sértődöttség vezérli – reagált Szijjártó Péter a jegybank elnökének kritikáira. A miniszterelnök szóvivője közölte: Simor András a költségvetési szférában meghatározott kétmillió forintos fizetési plafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra. (MTI)
Így Magyar Péter lejtmenete nem áll meg