Ez év elején a szakértők előrejelzése az volt, hogy optimista forgatókönyv esetén a lakáspiac feléledhet a hosszú kómából, azaz idén minimálisan bővülő forgalomra lehet számítani. Abban is egyetértés volt, hogy jelentős lakásberuházások nem indulnak, viszont elkövetkezhet a konszolidáció, amikor befejeződhetnek az előrehaladott kivitelezések, azaz a sokkolóan fagyos tavalyi év után idén felszakadozó felhőzet és némi napsütés köszöntheti az egyes alpiacokat – fogalmaztak az elemzők.
Ehhez képest a rideg valóság más képet mutat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberig valamivel több mint 13 ezer új lakás épült, 34 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A fagyos viszonyokat a kiadott lakásépítési engedélyek száma – alig több mint 14 ezer – is jelzi, hiszen ez 37 százalékos visszaesés a múlt évi helyzethez képest. A befejezett építkezések tavaly óta tapasztalható, lefelé tartó trendje immár újabb mélypontot valószínűsít 2010 egészére, ami ráadásul tartósnak tűnik. Erre utalnak az építési engedélyek számát jelző statisztikák. A fővárosban például, ahol e tekintetben az év korábbi időszakában még enyhe növekedést lehetett látni, most 6 százalékos visszaesést tapasztalni. Ám a budapestinél – a tavalyihoz képest – jóval erőteljesebb volt a csökkenés a megyei jogú városokban, ahol ez 52 százalék. Az elemzésből kiderül, hogy az új lakások több mint felét értékesítési céllal építették, ám a kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87 százaléka építőipari vállalkozásokhoz köthető, míg 11 százalékuk lakossági kivitelezésben épült.
A lakáspiac befagyása nem érte váratlanul az elemzőket. Szerintük legfeljebb jövő év közepére vonulhatnak el a viharfelhők. Biztatók a kedvező makrogazdasági előrejelzések, a konszolidálódó államháztartás, a forinthitelek kamatainak csökkenése, illetve a bankok hitelezési hajlandóságának – óvatos, de – látható élénkülése.
Titok derült ki Magyar Péterről, és megállíthatatlanul terjed a neten