Késő Árpád-kori leleteket tártak fel Egerben. A körülbelül háromszor négy méter területű lakóház alapjaira és a hozzá tartozó gazdasági épületre az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) csillagvizsgáló tornya alatt bukkantak rá a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának régészei. A ház nyoma a torony belsejében épségben maradt fenn, nem messze tőle halászháló-nehezéket és három kör alakú gazdasági épület maradványait is megtalálták. A szakemberek a főiskola líceumának átalakítása és felújítása miatt elvégzett kötelező régészeti vizsgálatok közben találták meg a hozzávetőlegesen hétszáz éves épület alapjait.
Kárpáti János, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa lapunknak elmondta, szerinte az eredeti helyükön kellene megőrizni a falmaradványokat. Az épületek korát egy, a helyszínen talált, III. Béla korabeli pénzérme alapján sikerült datálni. Ez az érme a legértékesebb az eddig feltárt leletek közül. Hozzátette, ezenfelül rengeteg egyéb török kori magyar pénzérmét, török eredetű edényt találtak a munkások. A tárgyakat átmenetileg egy közeli raktárépületben helyezték el. Dokumentálják és rögzítik a látottakat, hogy a későbbiekben egy esetleges kiadvány vagy könyv formájában a nagyközönség is megismerhesse a szakemberek munkájának eredményeit. A régésztől megtudtuk azt is, hogy az épület a tervezett közműcsatorna nyomvonalán helyezkedik el, ezért az újonnan feltárt terület sorsa még kérdéses. A munkálatok idén májusban kezdődtek és még két-három héten keresztül tartanak majd. Kárpáti úgy vélte, ha az újonnan felszínre került maradványokat összekapcsolnák a líceum eddig feltárt, látogatható részeivel, akkor igazi turistalátványossággá állnának össze a megtalált emlékek.
Szánthó Miklós: Orbán Viktor Európa-tervvel, a baloldal kicsinyes Magyarország-becsmérléssel állt elő