Politikai, gazdasági és etnikai válsággal küzd Koszovó. Szeptember végén Fatmir Sejdiu lemondott az államfői posztról, október közepén Jakup Krasniqi ügyvezető elnök előre hozott választást írt ki jövő februárra, november elején viszont egy parlamenti bizalmatlansági szavazás nyomán megbukott Hashim Thaci kormánya, így már decemberben megtartják a rendkívüli megméretést. A választás nagy esélyese a jelenleg is hatalmon lévő Koszovói Demokrata Párt (PDK), felmérések szerint a politikai erőpróbából megerősödve kerülhet ki a PDK és a pártot vezető Thaci. Nincs nyoma gazdasági kilábalásnak, a munkanélküliség negyvenöt százalékos, de a fiatalok körében eléri a hetven százalékot is. Rontja a koszovóiak lehetőségeit, hogy Nyugat-Európában sincs szükség újabb vendégmunkásokra. A rendkívül magas munkanélküliség miatt sok fiatal a virágzó koszovói kábítószerüzletben látja az egyetlen kiutat.
Egyre élesebb a feszültség az albánok és a szerbek között Koszovó északi részén. A kialakult helyzet pénteken szóba került az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) is, ahol a világszervezet térségbeli különmegbízottja, Lamberto Zannier kijelentette, az állandósult incidensek veszélyt rejtenek magukban, mert az erőszakcselekmények elszaporodhatnak. Biztató jel ugyanakkor, hogy több mint száz szerbiai professzor, politikus, közéleti személyiség felhívással fordult a koszovói szerbséghez, arra buzdítva a szavazati joggal rendelkezőket, hogy vegyenek részt a december 12-i parlamenti választásokon, mivel csak így válhatnak tevékeny részeseivé Koszovó társadalmának. A szerbek választási részvételét szorgalmazták az ENSZ BT tagországai is.
origo.hu
Megint hazudtak Magyar Péterék
