Szakmai felháborodás kis Sukoró-ügyben

Egyre többen tiltakoznak a Törökbálintra tervezett gigalakópark ellen, amely a Club Aliga immár nyomozás alatt álló privatizációjában érintett izraeli vállalkozáshoz köthető. A Budapesti és a Pest Megyei Mérnöki Kamara szerint sem szabadott volna családi házas, kertes környezetbe egy ezerlakásos lakóparkot tervezni.

Nemcsak a környezetvédők, a helyi önkormányzat és a lakosság, hanem a szakma is tiltakozik a kis Sukoróként emlegetett 1040 lakásos óriáslakótelep ellen, amelyet Törökbálint családi házas övezete mellé próbál bepréselni az az izraeli vállalkozás, amely a Club Aliga privatizációjában is érintett. Utóbbi ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda, a törökbálinti gigaberuházást pedig a jövő nemzedékek biztosának hivatala vizsgálja. – A befektetők rendszeresen kihasználják a területi átsorolások kiskapuit, így jöhetnek létre egyre nagyobb beépítettségű lakóparkok, amelyek nem illeszkednek a környezetbe – nyilatkozta lapunknak Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnöke. Hangsúlyozta: ennek a kertvárosi övezetnek a szomszédságába nem szabadott volna egy ezerlakásos lakópark engedélyét megadni, mert ez nemcsak az ott élőknek, hanem az önkormányzatnak is óriási terhet jelent majd a későbbiekben. Véleménye szerint a forráshiányos településeket segíteni kell abban, hogy a rendezési terveket a befektetőtől teljesen független tervezők készíthessék el, mert a közszolgáltatások kiépítésének költsége később úgyis az önkormányzatot terheli.
Lapunk megkereste az ügyben a lakóparkot tervező cég egyik tulajdonosát, Bálint Imrét, aki hangsúlyozta: minden szempontból a 2005-ös helyi rendezési tervnek megfelelően, teljes mértékben szabályszerűen jártak el a tervezéskor, hiszen ellenkező esetben a helyi építési hatóság nem adhatott volna immár jogerős építési engedélyt az önkormányzatnál működtetett tervtanács által is jóváhagyott tervekre. A helyi lakosok demonstrációival kapcsolatban leszögezte: azért tiltakoznak, mert sajnos hazánk társadalma – önhibáján kívül – kevésbé felkészült a változások befogadására, és a demokráciával összefüggő tájékoztatási rendszer nem működik még tökéletesen, a legjobb szándék ellenére sem. Így történhetett meg, hogy korábban, a városrendezési terv készítésénél, amikor jogszerű a véleménynyilvánítás, nem fejtették ki azt. Bálintot azonban cáfolja a helyi lakosságot képviselő Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnöke, Szőke Péter, aki szerint egyáltalán nem voltak időben birtokában minden információnak, és utólag értesültek az óriásberuházás beépítettségi százalékáról is. Az egyesület több alkalommal jelezte: nem értenek egyet a több mint ezer új lakás kis helyre történő beillesztésével, a kilencvenhét százaléknyi lakóparkkal és a tizenöt évig tartó építkezéssel, amely óriási terhet rak az ott élők és az egész település vállára.
Bálint Imre szerint azonban az alulinformáltság és a félretájékoztatás húzódhat a beruházás elleni tiltakozás hátterében. A tervezőiroda mindenben a helyi önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott beépítési hányadot követte, így lehetséges, hogy a lakóparkban 35 százalékos a beépítettségi szint. Kérdésünkre, miszerint építészetileg és környezetileg hogyan illeszkedik a családi házas kertvárosi részbe egy ilyen többszintes épületeket magában foglaló lakópark, Bálint Imre úgy fogalmazott, hogy a lakóparkot nyugodtan fel lehet építeni, hiszen ezen a téren ismét információs hiányok mutatkoznak. Törökbálintot Budapesttel és a Rózsadombbal hasonlította össze, ahol szerinte a 35-50 százalékos beépítés működőképes.
Publicisztika a 7. oldalon