Az elmúlt évtizedekben a városlakók szívéhez nőtt ház számos olyan programnak adott otthont, amellyel a centrum kulturális értelemben hiánypótló szerepet töltött be. Az intézményben irodalmi esteket, olvasótalálkozókat, kamara- és dzsesszkoncerteket, kiállításokat rendeztek. Az épület egykor Hoitsy Mihály alispán rezidenciája volt, a kultúra az 1970-es években lezajlott felújítása után kapott helyett benne az emeleti részeken, kapuit 1987-ben nyitotta meg. A rendszerváltás után az intézmény megyei fenntartásba került, ám az ingatlan tulajdonjogát a pécsi önkormányzat szerezte meg.
A Baranya megyei önkormányzat alelnöke, Horváth Zoltán úgy nyilatkozott, hogy Tudásközpont új helyzetet teremtett, ugyanakkor abban nem működik a Művészetek és Irodalom Házához hasonló funkciójú részleg, miközben a jelenlegi helyén a bérleményért évi 14 milliót fizetnek a városnak. Horváth szerint a működtetésre a megye áldoz, ám valójában a pécsieknek szolgáltat elsősorban a ház. Éppen emiatt szeretnék, hogy Pécs is szerepet vállaljon a teherviselésben, miután korántsem biztos, hogy a megye ugyanilyen mértékben tudja a jövőben finanszírozni az intézményt.
A pécsi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke, Hoppál Péter szerint a kérés indokolt is lehet, ám a város anyagi lehetőségei gátat szabnak annak, hogy az intézmény teljes működtetését vállalják.
A ház körül kialakult helyzet már megmozgatta a kultúrát szerető, értő embereket is. Patartics Zorán Ybl-díjas építész – aki az Európa kulturális fővárosa programban is szerepet vállalt – felhívást tett közzé, amelyben arra kéri a város „művészeit, kulturális életének szereplőit és közönségét, hogy csatlakozásukkal nyilvánítsák ki egyetértésüket és véleményüket, s ezzel segítsenek felhívni a figyelmet a Művészetek és Irodalom Háza megtartásának és szinten tartásának fontosságára”. Szerinte ugyanis a megye és a város teherviselésről folytatott vitájának egy ilyen érték nem eshet áldozatul.
Így Magyar Péter lejtmenete nem áll meg