A falvakban élők a saját bőrükön tapasztalhatták meg az elmúlt húsz évben, hogy mennyire káros a hazai agrárpolitika folytonos változása. A közelmúltban hozzáadódott ehhez a nemzeti elkötelezettség hiánya – olvasható abban a dokumentumban, amely a Hangya javaslatait tartalmazza a jövő agrárprogramjával kapcsolatban. Az érdekvédelmi szervezet szerint a nagybirtok központú vidékfejlesztés helyett teljes fordulatra van szükség. A nemzeti jövedelmek hazai kézben tartásának egyik eszköze a szövetkezés – szögezi le az állásfoglalás. A Hangya elnöke, Szeremley Béla szerint ez ahhoz is hozzásegítheti a magyar gazdákat, hogy
10-20 százalékos, nemzeti irányító részesedést szerezzenek a hazai kereskedelemben és az élelmiszer-feldolgozásban. A globális világ káros hatásainak kivédésére a fejlett országok különféle nemzeti vállalatokat is működtetnek. Szeremley Béla szerint hazánknak is ezt az utat kell járni. Ma a falvak jelentős részében nincs helyben megtermelt jószág, zöldség-gyümölcs, a gazdák értékesítési gondokkal küszködnek: a hazai termelők és vevők nem találnak egymásra. Ennek oka lehet az is – amiről Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt –, hogy az élelmiszerek értékesítése ma 60 százalékban a multiláncok kezében van. Ezzel csak úgy vehetik fel a küzdelmet a gazdák, ha megszervezik az értékesítést. A szervezet olyan rendszer felállításában gondolkodik, ahol belső biztosítási rendszer működik a csődök ellen, és saját közraktári hálózattal, szövetkezetfejlesztési központtal rendelkezik. S hogy honnan lesz erre pénz? A Hangya tegnap együttműködési megállapodást írt alá a hazai takarékszövetkezetekkel. Ezekhez kapcsolódik a Magyar Fejlesztési Bank és az állami kezességvállalás is – hallhattuk a helyettes államtitkártól.
origo.hu
Rázáródott a kocsiajtó egy pár hónapos csecsemőre Mátészalkán
