Semmiféle költségük nem származik a magánnyugdíjpénztárakat elhagyó ügyfeleknek a döntésükből. Sőt, akiknek a magánkasszánál kezelt vagyona a pénzromlásnál kisebb hozamot ért el, az állam az inflációnak megfelelően kiegészíti a számlán szereplő összeget, mintha mindig is ott lett volna a tag. Akik a pénzromlást meghaladó hozamot értek el, akár készpénzben is felvehetik az inflációt meghaladó részt. Persze az így megkapott összeg – mint minden hozamnyereség – adóköteles, és 16 százalékos közterhet kell fizetni utána. Elkerülhető az adófizetést, ha a pénzt önkéntes nyugdíjpénztárban helyezik el. Ekkor még 20 százalékos, legfeljebb 300 ezer forintos adókedvezmény is jár nekik. A magánpénztáraktól az állami rendszerbe érkező pénzek egyéni számlákon szerepelnek, így számon lehet tartani a befizetéseket, s a nyugdíjjárandóságot a tag halála esetén a családtagok örökölhetik.
A javaslat szerint a kasszák mellett kitartóknak személyazonosságuk ellenőrzése miatt személyesen kell nyilatkozniuk a döntésükről a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnél. Aki testi fogyatékossága vagy személyi szabadságát korlátozó büntetés miatt nem tud megjelenni, külön kérésre a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felkeresi. A helyszíni nyilatkozattételt a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-ig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási szervtől. Akik a nyilatkozattétel időszakában hozamosabb ideig külföldön tartózkodnak, a magyar külképviseleten jelezhetik, ha a magánkasszák mellett döntenek. A döntésnél érdemes szem előtt tartani, hogy akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak, döntésük pillanatától nem részesednek a munkaadó által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjjogosultságból, csupán az általuk fizetett tízszázalékos járulék jelenik meg a számlájukon. A korábban az állami rendszerbe befizetett pénz alapján nekik is jár majd az állami nyugdíj, de csak a döntést megelőző összeget veszik figyelembe.
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron