Ha az újlakás-portfólión belül a bérlakások hangsúlyosabb szerepet kapnak, ott a bekerülési költség az, ami egyértelműen magas, azonban a lakások állapota jobb, a műszaki tartalom jóval egységesebb, a fenntartás pedig olcsóbb.
A bérlakások kérdésköre felveti még a jogi háttér lehetséges átdolgozását – a máig meghatározó, irányadó lakásbérleti törvény például az 1990-es évekből való, de a társasházi törvény sem épp mai –, illetve az albérletpiacra is hatással lehet. Emellett megjelenhetnek akár intézményi beruházók is, de a jogszabályi környezet mellett ott van még például az új lakások áfájának kérdése is.
Bár a bérleti piac kis szeletét teszi ki, nem hagyható ki a sorból az egyetemi, főiskolai hallgatók lakhatása: az új kormány programjában szó esik a kollégiumi férőhelyek bővítéséről. Ez utóbbi a fiatal bérlőkön kívül abból a szempontból is érdekes, hogy egyre több felsőoktatási intézmény épít ki partneri kapcsolatokat és küld, illetve fogad hallgatókat más intézményekből, a vendégeket pedig megfelelő módon és színvonalon kell elszállásolni.
Ugyanígy – sorolta Balogh László – a lakhatási támogatások, pontosabban ösztönzők tekintetében is kérdés, mi kerül fókuszba. A falusi csok az igénybe vevők száma alapján nem jelentős volumen, akár megmaradhat változatlan formában vagy valamelyest átalakul. Az Otthon start jelentősége teljesen más, a konstrukció megjelenése óta ott történtek finomhangolások.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!