Továbbra is egyedülálló a Fidesz–KDNP pártszövetség társadalmi támogatottsága a rendszerváltás utáni politikatörténetben – derült ki a Századvég Alapítvány novemberi közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint fél évvel a parlamenti választás után is változatlanok a pártok közötti erőviszonyok: egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a kormányzó pártokra az összes megkérdezett 45 százaléka szavazna, a szocialistákra 12, a Jobbikra 8, míg az LMP-re 4 százaléknyian voksolnának. Az októberi felméréshez képest hibahatáron belüliek a változások: plusz-mínusz 1-2 százalék, a megkérdezettek kicsivel több mint negyede (28 százalék) nem nevezett meg támogatandó pártot, ugyanakkor a részvételüket biztosra ígérő biztos pártválasztók körében a Fidesz–KDNP előnye még stabilabbnak tűnik. (A kormánypártoknak 66 százalékkal több mint négyszeres a támogatottsági fölényük a legerősebb ellenzéki párt, a szocialisták táborához képest, amely éppen 15 százalék.) A novemberi részvételi hajlandóság 53 százalékos, és ez csupán 2 százalékponttal kevesebb az októberi méréseknél.
Bár a Szonda Ipsos legfrissebb felmérése, amely szerint az elmúlt egy hónapban szinte mindegyik pártnak csökkent a tábora a Népszabadság tegnapi számában Távolodunk a pártoktól címmel jelent meg, a kormánypártok történelmi rekordját ez a felmérés sem vonja kétségbe. A fölény az összes megkérdezettnél és a biztos választóknál is megközelíti vagy eléri a négyszeres előnyt. Előbbi kategóriában a Fidesz–KDNP 37–10-re, míg utóbbiban 68–17-re „vezet” az MSZP-vel szemben. Az elemzés szerint a Fidesz nagyjából 150 ezer támogatót veszített el, azonban a pártot választók körében szeptember és november között mégis 4 százalékponttal többen szavaznának a kormányerőkre, míg az MSZP az októberi kisebb visszaesés után visszaállt az ősz elejei szintre. A Jobbiknak most 9, az LMP-nek 4 százalékos támogatottságot mértek.
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?