Több mint másfél évszázados múltra tekint vissza az adventi koszorú története. Először Johann Heinrich Wichern német evangélikus lelkész készített adventi koszorút 1839-ben, kifejezve ezzel a Jézus születésének évfordulójára történő várakozást, készülődést. Ez a koszorú még fából készült, és tulajdonképpen kocsikerékre hasonlított, amelyet csillárszerűen fel lehetett függeszteni. Wichern a szenteste előtt huszonhárom nappal minden mise után meggyújtott egy gyertyát, és a koszorúra helyezte. Hétköznap és szombaton piros, vasárnap pedig fehér gyertyát gyújtott. Először Németországban, majd a második világháború idején egész Európában meghonosodott az adventi koszorú körüli kultusz.
A hagyomány szerint három lila és egy rózsaszín gyertyát kellene elhelyezni a koszorún. A lila szín a keresztény hagyományban a bűnbánat színe, amit a nagyböjt időszakában is alkalmaz több felekezet. Az advent során ugyanis szintén önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, úgy, mint húsvét előtt. A négy vasárnapból a harmadik kis szünetet jelent az önsanyargatás közepette, ekkor a küszöbön álló ünnep felett érzett öröm kerül előtérbe. Ezt fejezi ki a rózsaszín gyertya.
A koszorú alapja ma már nem fa, hanem körbe kötött fenyő, és a gyertyák száma is huszonháromról négyre csökkent. Ma már a gyertyák színét is a koszorú készítői határozzák meg, hiszen az emberek többsége számára az adventi koszorú nem csupán vallási jelkép, hanem hangulatos dísztárgy is. A hetente növekvő fény az egyre közeledő ünnep érkezését jelképezi.
Az egész internet Magyar Péteren nevet - mutatjuk a legjobb mémeket!