A csoport többi tagját összesen 120 év letöltendő fegyház-, illetve börtönbüntetéssel sújtották. Négyen felfüggesztettet kaptak, két terheltet felmentettek, hárman pedig pénzbírsággal úszták meg az öt éve kezdődött, egyik legnagyobb hazai maffiapert. A ítélet indokolása szerint 18-an bűnszervezetben követték el a társaság terhére rótt bűncselekményeket. A verdikt kihirdetése után nyolc, korábban enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt álló, illetve szabadlábon védekező vádlottat újra előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság.
A harminc érintett és a hallgatóság a Fővárosi Bíróság zsúfolásig megtelt dísztermében hallgatta Vaskuti András büntetőtanácsának döntéseit. A fekete sereg szerteágazó ügyeiben négy vádirat született, a bíróság 112 tárgyalási napon folytatta a bizonyítást, és ez volt Magyarországon az első per, amelyről élőben közvetített a Magyar Televízió. Vaskuti András megemlítette, hogy az eljárás azért is húzódott el, mert a tanács két bíráját nem mentesítették más ügyek tárgyalása alól.
*
A bíróság számos terhelt esetében az ügyészség vádindítványától eltérően döntött, így születhettek meg az említett próbára bocsátások, illetve felmentésekről szóló határozatok. Az ügyészség az eljárás alatt szinte módosítás nélkül fenntartotta a 2007 márciusában kezdődött per elején ismertetett vádiratát, ugyanakkor a terheltek többször tettek részletes beismerő vallomást, vagy éppen visszavonták azokat. Mint arról korábban beszámoltunk, a monstre eljárás alatt számos érintettnek lejárt az előzetes letartóztatásban – a korábbi jogszabályok szerint alkalmazható – három éve. A csoport tagjai lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alá kerültek. Amikor Magyar Róbert is hazamehetett, Vaskuti bíró úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy „nem kell tartani a súlyos bűnözők szabadlábra kerülésétől”. A tanács elnöke a mondatot úgy fejtette ki tegnap, hogy a bíróságnak alkalmaznia kell az érvényes jogszabályokat, és Magyar házi őrizete sem adott volna okot aggodalomra, ha az annak felügyeletéért felelős rendőrség is teszi a dolgát. Ismert, hogy az elsőrendű vádlott januárban megszökött budapesti lakásából, miután észlelte, hogy a járőrök nemegyszer napokig nem ellenőrzik őt. A férfi tartózkodási helye – hivatalosan – ismeretlen, úgy tudjuk, a hatóságoknak vannak információi a terhelt hollétéről.
A bíróság a vádlottak jellemrajzát is ismertette, ebből úgy tűnt, hogy a testület figyelembe vette azt a korábbi védői felszólalást, amely a cigány emberek sajátos világképét igyekezett ismertetni. A harminc vádlott többsége roma férfiakból áll, akik főként szülőhelyükön, illetve a börtönökben ismerték meg egymást, van köztük olyan, akit már 17-szer ítéltek el. Az említett védői észrevétel szerint a cigányok összetartanak a bajban, amit a nyomozó hatóságok inkább bűnszervezetként értékeltek.
A tényállás ismertetésekor a bíró szólt Magyar Róbert életútjáról is: a terhelt küzdősportolóként került börtönbe korábban, majd szabadulása után Miskolcról Budapestre költözött, és ott szervezte meg bandáját. A csoport eleinte prostituáltak és stricik lehúzásával foglalkozott, de Magyar vendéglőt és játéktermet is üzemeltetett. A férfi hét éve került összetűzésbe a budai alvilág egyik figurájával, Ragyás Tónival, aki nyilvánosan megszégyenítette őt. A feltörekvő Magyar bosszút esküdött, majd egyik embere, J. János tucatnyi lövéssel kivégezte Ragyást Óbudán. A csoport vitába keveredett egy cigarettacsempésszel is, aki ellen merényletet kíséreltek meg, számlájukon van még zsarolás, magánlaksértés és egyéb erőszakos bűncselekmények. A tegnapi ítélet részletezése lapzárta idején még tartott, így az ügyészi és védői fellebbezésekről később számolunk be.
Újra Kaiser. Megkezdődött tegnap a Fővárosi Ítélőtáblán a nyolc áldozatot követelő, 2002-es móri bankrablás miatt ártatlanul tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede perújításának másodfokú eljárása. Csütörtökön várhatóan újra nyilatkoznak a Kaisert korábban felismerő tanúk, döntés jövőre születhet az ügyben.
3 ezren tüntettek Magyar Péterrel, pedig 100 ezerre számítottak